Érettségi 2021: meddig lehet majd jelentkezni?

Bár egyelőre a téli szünetet várja mindenki, gyorsan eltelnek majd az ünnepek, és azoknak, akik jövőre érettségiznek, érdemes már most néhány fontos dátumot feljegyeznie.

  • Eduline

Az érettségi vizsgára az e célra szolgáló jelentkezési lappal jelentkezhettek, amit az érettségi jelentkezést fogadó intézménybe kell benyújtanotok. Fontos információ, hogy az Oktatási Hivatalhoz nem tudtok érettségi jelentkezést benyújtani, illetve az is, hogy az előrehozott vizsgákra majd a mostani, vagyis a május-júniusi vizsgaidőszakban lehet jelentkezni.

A jelentkezési határidő a május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-e. A jelentkezési lapokat még nem tette közzé az OH, de általában január közepe, vége felé szoktak felkerülni. A felsőoktatási jelentkezési határidő megegyezik az érettségire jelentkezés időpontjával, azonban az érettségi vizsgára és a felsőoktatási felvételi eljárásba külön-külön kell jelentkezést benyújtanotok, a két jelentkezés nem váltja ki egymást.

Kik adhatnak majd be jelentkezési lapot?

Azok, akik már rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal, és

  • tanulói jogviszonyban már nem állnak középfokú intézménnyel, vagy
  • olyan középiskolával állnak szakképző évfolyamon tanulói jogviszonyban, amely nem szervez érettségi vizsgát, vagy
  • külföldön szerezték meg érettségi bizonyítványukat (és itthon nem állnak tanulói jogviszonyban középiskolával).
  • azok, akik még nem rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal, és tanulói jogviszonyuk sincs már középiskolában, vagy külföldi rendszerű középiskolában végzősök.

Oktatási naptár: ezek lesznek a legfontosabb dátumok decemberben

A decemberről mindenkinek a karácsony és a téli szünet jut eszébe először, de a várva várt pihenés előtt még lesz néhány fontos határidő és dátum ebben a hónapban. Mutatjuk őket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.