Középiskolai nyílt napok online: hogy könnyebb legyen iskolát választani a vírushelyzet idején is
A vírushelyzet számos eseményt meghiúsított, átalakította az oktatást. Idén nincs lehetőség arra sem, hogy a felvételiző diákok ellátogassanak a kiszemelt középiskolák nyílt napjaira. Ma már szinte minden megoldható az online térben, így erre is találtok egy megoldást.
Eduline
December 1-14. között tartják a #hovatovább Középiskolai Felvételi Nyílt Napokat – írja a hvg.hu. A középiskolai felvételizőknek szóló online esemény ingyenes.
A szakképzés is szóba jöhet? Az átalakuló képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A megrendelésért kattintsatok ide.
A Felelős Szülők Iskolája hozta létre a kezdeményezést, ami egy központi, online platformon mutat be iskolákat, szakmákat és karrier videókat is a felvételiben érintettek számára.
Számos kérdés merül fel ilyenkor a szülőkben és a diákokban, melyekre most személyesen nem kaphatnak választ és az iskolát sem tudják meglátogatni. Az online nyílt napon sok felvételivel kapcsolatos hasznos információ hangzik el és iskolák is bemutatkoznak. Az esemény oldalára minden nap új információkat tesznek közzé, bemutatnak karrierutakat, különböző iskolatípusokat és konkrét iskolákat is.
„Sajnos a döntést nem tudjuk átvenni Tőletek, de abban mindenképpen tudunk segíteni, hogy milyen irányba induljatok. Ehhez egy közel 30 fős szakmai stáb áll rendelkezésetekre, akik napról napra megjelennek majd a közösségi eseményben és interaktív előadásaikkal segítenek nektek” – ígérik a szervezők.
Az ingyenes nyílt nap két hétig tart, itt tudtok regisztrálni.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.