A vírushelyzet számos eseményt meghiúsított, átalakította az oktatást. Idén nincs lehetőség arra sem, hogy a felvételiző diákok ellátogassanak a kiszemelt középiskolák nyílt napjaira. Ma már szinte minden megoldható az online térben, így erre is találtok egy megoldást.
December 1-14. között tartják a #hovatovább Középiskolai Felvételi Nyílt Napokat – írja a hvg.hu. A középiskolai felvételizőknek szóló online esemény ingyenes.
| A szakképzés is szóba jöhet? Az átalakuló képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A megrendelésért kattintsatok ide. |
A Felelős Szülők Iskolája hozta létre a kezdeményezést, ami egy központi, online platformon mutat be iskolákat, szakmákat és karrier videókat is a felvételiben érintettek számára.
Számos kérdés merül fel ilyenkor a szülőkben és a diákokban, melyekre most személyesen nem kaphatnak választ és az iskolát sem tudják meglátogatni. Az online nyílt napon sok felvételivel kapcsolatos hasznos információ hangzik el és iskolák is bemutatkoznak. Az esemény oldalára minden nap új információkat tesznek közzé, bemutatnak karrierutakat, különböző iskolatípusokat és konkrét iskolákat is.
„Sajnos a döntést nem tudjuk átvenni Tőletek, de abban mindenképpen tudunk segíteni, hogy milyen irányba induljatok. Ehhez egy közel 30 fős szakmai stáb áll rendelkezésetekre, akik napról napra megjelennek majd a közösségi eseményben és interaktív előadásaikkal segítenek nektek” – ígérik a szervezők.
Az ingyenes nyílt nap két hétig tart, itt tudtok regisztrálni.
Már nem kell sokat aludni és kezdődik a téli szünet: mutatjuk a dátumokat
Persze nem csak az a kérdés, hogy mikor kezdődik a 2020-as téli szünet, hanem az is, hogy meddig tart pontosan.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
