Maruzsa: az operatív törzs mérlegeli, indokolt-e, hogy hamarabb kezdődjön a téli szünet

A vártnál kevesebb pedagógus vett részt a múltheti célzott tesztelésen, amely után az intézmények harmadában volt szükség intézkedésekre.

  • Eduline

Korábban már írtunk róla, hogy az összes oktatást, nevelést érintő tesztek közül a bölcsődékben volt a legmagasabb a részvételi arány az önkéntes tesztelésből. Itt a dolgozók 79 százaléka teszteltette magát, ez 11 113 embert érintett, közülük 195-en lettek pozitívak. Az óvodában 74 százalékos részvétel mellett (34 964 dolgozó teszteltette magát), 811 pozitív eset lett. Az általános iskolában, oktatók és nevelők között 73 százalékos volt a részvétel, ez 95 102 dolgozót jelentett, a tesztelés 2170 pozitív esettel zárult. 

A tesztelésen részt vevők mindössze 2,3 százaléka, bizonyult fertőzöttnek, miközben ezeknek az intézményeknek mintegy 200 ezer alkalmazottja van. "Mindez azt jelenti, hogy a fertőzöttség mértéke elmarad az előzetes várakozásoktól, és ennek alapján a járványhelyzet stabilizálódása látszik" - mondta a Népszavának Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár.

Arra a felvetésre, hogy sem a diákokat, sem az iskolák technikai dolgozóit nem tesztelték, Maruzsa Zoltán azt válaszolta:

A célzott, tömeges tesztelés nem terjedt ki a tanárok és a diákok családtagjaira, a szomszédokra, a barátokra sem, aki kötekedni akar, mindig tud egy szélesebb kört mondani. A bemondás felső határa a napi tízmillió teszt – legalábbis az országhatáron belül. Az irrealitást azonban hagyjuk magunk mögött.

A tesztelőcsapatok összesen 9198 köznevelési intézményben jártak, az eredmények után ezek egyharmadában volt szükség intézkedésekre - mondta, majd hozzátette: jellemzően eleve olyan helyszíneken, ahol már egyébként is folyamatban voltak intézkedések.

A digitális oktatással kapcsolatban úgy látja, az életkorral együtt valóban nő az otthoni tanulás befogadóképessége, "de azt a felső tagozat esetében sem állíthatjuk, hogy hatékonyabb és eredményesebb lenne a jelenléti oktatásnál". Mint mondta, a középiskolákat sem azért állították át, mert ők már képesek a tantermen kívüli, digitális munkarendre, hanem azért, mert abban a korosztályban négyszer gyakoribb volt a fertőződés mint az alsó tagozaton.

A köznevelésért felelős államtitkár arra is kitért, nem tartják hatékonynak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) azt a javaslatát, hogy tanárnak készülő egyetemistákat is bevonjanak az oktatásba a hiányzó tanárok pótlására. Arra a kérdésre pedig, hogy lát-e esélyt a téli szünet korábbi elkezdésére -, amit szintén a PDSZ javasolt - azt válaszolta:

A kulcskérdés az indokoltság, a célszerűség és az ütemezés, az operatív törzs ezeket a szempontokat mérlegeli ezen javaslattal kapcsolatban is.

Hétfőtől azonnali téli szünetet és a kiesett bérek kifizetését követeli a PDSZ

A PDSZ a héten nyílt levélben fordult a kormányhoz, miután a tanárok tesztelésének eredményi kiderültek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.