A vártnál kevesebb pedagógus vett részt a múltheti célzott tesztelésen, amely után az intézmények harmadában volt szükség intézkedésekre.
Korábban már írtunk róla, hogy az összes oktatást, nevelést érintő tesztek közül a bölcsődékben volt a legmagasabb a részvételi arány az önkéntes tesztelésből. Itt a dolgozók 79 százaléka teszteltette magát, ez 11 113 embert érintett, közülük 195-en lettek pozitívak. Az óvodában 74 százalékos részvétel mellett (34 964 dolgozó teszteltette magát), 811 pozitív eset lett. Az általános iskolában, oktatók és nevelők között 73 százalékos volt a részvétel, ez 95 102 dolgozót jelentett, a tesztelés 2170 pozitív esettel zárult.
A tesztelésen részt vevők mindössze 2,3 százaléka, bizonyult fertőzöttnek, miközben ezeknek az intézményeknek mintegy 200 ezer alkalmazottja van. "Mindez azt jelenti, hogy a fertőzöttség mértéke elmarad az előzetes várakozásoktól, és ennek alapján a járványhelyzet stabilizálódása látszik" - mondta a Népszavának Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár.
Arra a felvetésre, hogy sem a diákokat, sem az iskolák technikai dolgozóit nem tesztelték, Maruzsa Zoltán azt válaszolta:
A célzott, tömeges tesztelés nem terjedt ki a tanárok és a diákok családtagjaira, a szomszédokra, a barátokra sem, aki kötekedni akar, mindig tud egy szélesebb kört mondani. A bemondás felső határa a napi tízmillió teszt – legalábbis az országhatáron belül. Az irrealitást azonban hagyjuk magunk mögött.
A tesztelőcsapatok összesen 9198 köznevelési intézményben jártak, az eredmények után ezek egyharmadában volt szükség intézkedésekre - mondta, majd hozzátette: jellemzően eleve olyan helyszíneken, ahol már egyébként is folyamatban voltak intézkedések.
A digitális oktatással kapcsolatban úgy látja, az életkorral együtt valóban nő az otthoni tanulás befogadóképessége, "de azt a felső tagozat esetében sem állíthatjuk, hogy hatékonyabb és eredményesebb lenne a jelenléti oktatásnál". Mint mondta, a középiskolákat sem azért állították át, mert ők már képesek a tantermen kívüli, digitális munkarendre, hanem azért, mert abban a korosztályban négyszer gyakoribb volt a fertőződés mint az alsó tagozaton.
A köznevelésért felelős államtitkár arra is kitért, nem tartják hatékonynak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) azt a javaslatát, hogy tanárnak készülő egyetemistákat is bevonjanak az oktatásba a hiányzó tanárok pótlására. Arra a kérdésre pedig, hogy lát-e esélyt a téli szünet korábbi elkezdésére -, amit szintén a PDSZ javasolt - azt válaszolta:
A kulcskérdés az indokoltság, a célszerűség és az ütemezés, az operatív törzs ezeket a szempontokat mérlegeli ezen javaslattal kapcsolatban is.
Hétfőtől azonnali téli szünetet és a kiesett bérek kifizetését követeli a PDSZ
A PDSZ a héten nyílt levélben fordult a kormányhoz, miután a tanárok tesztelésének eredményi kiderültek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
