Ő elégedett a bevezetett szabályokkal. A köznevelésért felelős államtitkár ezen felül a mai sajtótájékoztatón elmondta, a legfrissebb számokat és a tapasztalatokat. Illetve indul a KRÉTA új funkciója is.
501 középiskolában van múlt szerdától tantermen kívüli digitális tanrend, 31 iskolában rendkívüli szünet van, 210 általános iskolában digitális tanrendben tanulnak a diákok, ebből 15 esteben teljes iskolát érint a döntés. Maruzsa Zoltán azt is hozzátette: 222 óvoda van rendkívüli szünet.
Tanárok helyzetével és a tesztelésekkel kapcsolatban azt mondta, ma kiküldik az értesítéseket az iskoláknak és a krónikus beteg tanárok, igazgatói engedéllyel online formában is taníthatnak majd. Ennek feltétele a technikai adottságok megléte és a diákok felügyeletének biztosítása. A döntés nem újkeletű, korábban ezt a PSZ már kérte a kormánytól.
A járvány jelen van a köznevelésben, de az iskolák nem képeznek gócpontok.
A tanárok heti tesztelése tervezés alatt van - tette hozzá -, hamarosan kiderül, hogyan valósul majd meg az iskolai dolgozók tesztelése. Nemrég felmerült, hogy egyetemisták fogják intézni a teszteléseket, azonban ezt még nem erősítette meg az államtitkár.
Maruzsa Zoltán ezen felül bejelentette, hogy elindult a KRÉTA új funkciója, az online óra is. A tavaszi kudarcok ellenére – még a miniszterelnök is beismerte, hogy minden tizedik gyerek kiesett a digitális oktatásból – egyelőre marad a KRÉTA és a többi állami fejlesztés. Pedig már a tavasszal is látszott, hogy a tanárok szívesebben kísérleteznek a piaci alapon működő programokkal, mint a Nemzeti Köznevelési Portálon sebtében közzétett tananyagokkal A tanárok - ha szeretnék - innen is megszervezhetik az online oktatást.
Megvan, ki teszteli majd a tanárokat?
Az Index azt állítja, a náluk lévő levélből kiderül, kik fogják tesztelni az iskolai dolgozókat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
