Ha központilag nem is rendelik el az iskolák bezárását, a tanárok és az oktatási érdekképviseletek nagyobb döntési szabadságot szeretnének a védekezés kérdésében.
Meg kellene fontolni, hogy azok az intézmények, ahol több a fertőzött, vagy több a veszélyeztetett pedagógus (krónikus betegek, idősebbek), ott több alkalommal lehetne – az intézmény önálló kezdeményezésére is – elrendelni teljesen digitális oktatást, vagy kialakítani egy nagyobb biztonságot nyújtó eljárásrendet
– mondta a hvg.hu-nak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója.
Miközben a magyar kormány legutóbbi járványügyi szigorításai nem tértek ki az oktatási intézményekre, a környező országokban sorra hozzák az iskolákat érintő korlátozó intézkedéseket. A magyar pedagógus szakmai szervezetek ragaszkodnának a teljes leálláshoz, viszont szívesen vennék, ha a közoktatási intézmények nagyobb szabadságot kapnának ahhoz, hogy erről saját maguk dönthessenek.
A tanárok nagy veszélyben vannak
A Pedagógusok Szakszervezetének hivatalos honlapján kilenc elhunyt pedagógust tartott nyilván. Ők mind „aktív korú” tanárok voltak, 39 és 62 év közötti korúak – mondta a hvg.hu-nak Szabó Zsuzsa, a szervezet elnöke.
Az, hogy pontosan hány pedagógus hunyt el eddig a járványban, nem tudni biztosan, de az érintett iskolák általában beszámolnak közösségi médiafelületeiken elhunyt munkatársaikról.
A PSZ elnöke szerint abban mindenki egyetért, hogy nem volna helyes az oktatás teljes leállítása, de “talán nagyobb szabadságot adhatnának az intézményeknek, hogy dönthessenek a megelőzési formákról. Ez az oktatás hatékonyságát nem veszélyeztetné, de a nagyobb szabadsággal a helyi körülményeknek megfelelő megoldásokat tudnának alkalmazni.”
Újabb országok döntöttek az iskolabezárások mellett
Nap mint nap érkeznek az újabb hírek, miszerint ismét döntés született külföldön arról, hogy digitális oktatásra térnek át az iskolák. Románia és Szlovénia is szigorúbb szabályokat hozott.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A jelenlegi középiskolai felvételi rendszer nem minden sajátos nevelési igényű diák számára biztosítja ugyanazokat az esélyeket a tudása bizonyítására – erre hívja fel a figyelmet a Népszava oktatási sorozatának legfrissebb része. Borbás Kata pedagógus egy olyan tanuló történetét mutatja be, aki egész évben számítógép és felolvasóprogram segítségével tanul, a központi felvételin azonban papíralapú dolgozatot kell írnia.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira. A jelentkezők július 18-ig adhatják be pályázatukat, a minisztérium az elbírálást az érintett felsőoktatási intézmények szenátusainak bevonásával fogja megtenni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
