“Talán nagyobb szabadságot adhatnának az intézményeknek"

Ha központilag nem is rendelik el az iskolák bezárását, a tanárok és az oktatási érdekképviseletek nagyobb döntési szabadságot szeretnének a védekezés kérdésében.

  • Eduline

Meg kellene fontolni, hogy azok az intézmények, ahol több a fertőzött, vagy több a veszélyeztetett pedagógus (krónikus betegek, idősebbek), ott több alkalommal lehetne – az intézmény önálló kezdeményezésére is – elrendelni teljesen digitális oktatást, vagy kialakítani egy nagyobb biztonságot nyújtó eljárásrendet

– mondta a hvg.hu-nak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója. 

Miközben a magyar kormány legutóbbi járványügyi szigorításai nem tértek ki az oktatási intézményekre, a környező országokban sorra hozzák az iskolákat érintő korlátozó intézkedéseket. A magyar pedagógus szakmai szervezetek ragaszkodnának a teljes leálláshoz, viszont szívesen vennék, ha a közoktatási intézmények nagyobb szabadságot kapnának ahhoz, hogy erről saját maguk dönthessenek.

A tanárok nagy veszélyben vannak

A Pedagógusok Szakszervezetének hivatalos honlapján kilenc elhunyt pedagógust tartott nyilván. Ők mind „aktív korú” tanárok voltak, 39 és 62 év közötti korúak – mondta a hvg.hu-nak Szabó Zsuzsa, a szervezet elnöke.

Az, hogy pontosan hány pedagógus hunyt el eddig a járványban, nem tudni biztosan, de az érintett iskolák általában beszámolnak közösségi médiafelületeiken elhunyt munkatársaikról.

A PSZ elnöke szerint abban mindenki egyetért, hogy nem volna helyes az oktatás teljes leállítása, de “talán nagyobb szabadságot adhatnának az intézményeknek, hogy dönthessenek a megelőzési formákról. Ez az oktatás hatékonyságát nem veszélyeztetné, de a nagyobb szabadsággal a helyi körülményeknek megfelelő megoldásokat tudnának alkalmazni.”

Újabb országok döntöttek az iskolabezárások mellett

Nap mint nap érkeznek az újabb hírek, miszerint ismét döntés született külföldön arról, hogy digitális oktatásra térnek át az iskolák. Románia és Szlovénia is szigorúbb szabályokat hozott.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?