Újabb országok döntöttek az iskolabezárások mellett

Nap mint nap érkeznek az újabb hírek, miszerint ismét döntés született külföldön arról, hogy digitális oktatásra térnek át az iskolák. Románia és Szlovénia is szigorúbb szabályokat hozott.

  • Eduline/MTI

Szlovéniában hétfőtől az általános iskolák is digitális oktatásra állnak át - közölte a kormány. Az oktatási intézmények, az elemi iskolák alsó tagozatos osztályai kivitelével már október 19-től távoktatásra álltak át. A kormány döntése szerint viszont a meghosszabbított őszi szünet után hétfőtől egy hétig mindenkinek online kezdődik az oktatás. Néhány kivétellel pedig az óvodák is zárva maradnak.

Romániában hétfőtől bezárják az iskolákat, kötelező lesz a maszkviselés. Az országban eddig csak azokon a településeken zárták be az iskolákat, ahol a fertőzöttek száma meghaladta három ezrelékét, így a héten csaknem az iskolák felében - 8,5 ezer intézményben - még a szokásos óralátogatással folyt a tanítás, míg 5 ezer iskolában részlegesen, 4 ezer iskolában pedig már teljes egészében online zajlott az oktatás az oktatást.

A napi esetszámok növekedése miatt a montenegrói fővárosban, valamint a nagyobb városokban péntektől bezárják a vendéglátóhelyeket és az iskolákat - jelentette be a podgoricai kormány. Csehországban jelenleg november 20-ig szükségállapot van érvényben: az iskolák itt is távoktatásra tértek át.

Olaszországban pedig este tíz órától reggel ötig kijárási tilalmat vezetnek be péntektől, valamint Lombardia, Piemonte, Valle d'Aosta és Calabria tartományt lezárják. A négy vörös zónának minősített régiót péntektől karantén alá helyezik: határaikat lezárják, és az önkormányzatokon belüli mozgás is tiltott. Kizárólag halaszthatatlan munkavégzés, iskolába járás vagy egészségügyi ok miatt lehet utcára menni. Ez azonban nem sokakat érint majd, ugyanis oktatást az általános iskola hetedik osztályától online tanításra állítják át.

Külföldi kitekintő: újabb országok döntöttek az iskolabezárás mellett

Míg a környező országok közül egyre többen állnak át digitális tanrendre és döntenek az iskolák teljes vagy részleges bezárása mellett, itthon nem született olyan döntés, ami lakatot tenne az iskolakapukra.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.