Nap mint nap érkeznek az újabb hírek, miszerint ismét döntés született külföldön arról, hogy digitális oktatásra térnek át az iskolák. Románia és Szlovénia is szigorúbb szabályokat hozott.
Szlovéniában hétfőtől az általános iskolák is digitális oktatásra állnak át - közölte a kormány. Az oktatási intézmények, az elemi iskolák alsó tagozatos osztályai kivitelével már október 19-től távoktatásra álltak át. A kormány döntése szerint viszont a meghosszabbított őszi szünet után hétfőtől egy hétig mindenkinek online kezdődik az oktatás. Néhány kivétellel pedig az óvodák is zárva maradnak.
Romániában hétfőtől bezárják az iskolákat, kötelező lesz a maszkviselés. Az országban eddig csak azokon a településeken zárták be az iskolákat, ahol a fertőzöttek száma meghaladta három ezrelékét, így a héten csaknem az iskolák felében - 8,5 ezer intézményben - még a szokásos óralátogatással folyt a tanítás, míg 5 ezer iskolában részlegesen, 4 ezer iskolában pedig már teljes egészében online zajlott az oktatás az oktatást.
A napi esetszámok növekedése miatt a montenegrói fővárosban, valamint a nagyobb városokban péntektől bezárják a vendéglátóhelyeket és az iskolákat - jelentette be a podgoricai kormány. Csehországban jelenleg november 20-ig szükségállapot van érvényben: az iskolák itt is távoktatásra tértek át.
Olaszországban pedig este tíz órától reggel ötig kijárási tilalmat vezetnek be péntektől, valamint Lombardia, Piemonte, Valle d'Aosta és Calabria tartományt lezárják. A négy vörös zónának minősített régiót péntektől karantén alá helyezik: határaikat lezárják, és az önkormányzatokon belüli mozgás is tiltott. Kizárólag halaszthatatlan munkavégzés, iskolába járás vagy egészségügyi ok miatt lehet utcára menni. Ez azonban nem sokakat érint majd, ugyanis oktatást az általános iskola hetedik osztályától online tanításra állítják át.
Külföldi kitekintő: újabb országok döntöttek az iskolabezárás mellett
Míg a környező országok közül egyre többen állnak át digitális tanrendre és döntenek az iskolák teljes vagy részleges bezárása mellett, itthon nem született olyan döntés, ami lakatot tenne az iskolakapukra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
