“Talán nagyobb szabadságot adhatnának az intézményeknek"

Ha központilag nem is rendelik el az iskolák bezárását, a tanárok és az oktatási érdekképviseletek nagyobb döntési szabadságot szeretnének a védekezés kérdésében.

  • Eduline

Meg kellene fontolni, hogy azok az intézmények, ahol több a fertőzött, vagy több a veszélyeztetett pedagógus (krónikus betegek, idősebbek), ott több alkalommal lehetne – az intézmény önálló kezdeményezésére is – elrendelni teljesen digitális oktatást, vagy kialakítani egy nagyobb biztonságot nyújtó eljárásrendet

– mondta a hvg.hu-nak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója. 

Miközben a magyar kormány legutóbbi járványügyi szigorításai nem tértek ki az oktatási intézményekre, a környező országokban sorra hozzák az iskolákat érintő korlátozó intézkedéseket. A magyar pedagógus szakmai szervezetek ragaszkodnának a teljes leálláshoz, viszont szívesen vennék, ha a közoktatási intézmények nagyobb szabadságot kapnának ahhoz, hogy erről saját maguk dönthessenek.

A tanárok nagy veszélyben vannak

A Pedagógusok Szakszervezetének hivatalos honlapján kilenc elhunyt pedagógust tartott nyilván. Ők mind „aktív korú” tanárok voltak, 39 és 62 év közötti korúak – mondta a hvg.hu-nak Szabó Zsuzsa, a szervezet elnöke.

Az, hogy pontosan hány pedagógus hunyt el eddig a járványban, nem tudni biztosan, de az érintett iskolák általában beszámolnak közösségi médiafelületeiken elhunyt munkatársaikról.

A PSZ elnöke szerint abban mindenki egyetért, hogy nem volna helyes az oktatás teljes leállítása, de “talán nagyobb szabadságot adhatnának az intézményeknek, hogy dönthessenek a megelőzési formákról. Ez az oktatás hatékonyságát nem veszélyeztetné, de a nagyobb szabadsággal a helyi körülményeknek megfelelő megoldásokat tudnának alkalmazni.”

Újabb országok döntöttek az iskolabezárások mellett

Nap mint nap érkeznek az újabb hírek, miszerint ismét döntés született külföldön arról, hogy digitális oktatásra térnek át az iskolák. Románia és Szlovénia is szigorúbb szabályokat hozott.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.