A tanárok úgy érzik, magukra maradtak a koronavírussal

Azonnali intézkedéseket követelnek, miután Orbán Viktor miniszterelnök kedden semmilyen oktatást érintő intézkedésről nem tett bejelentést. A szakszervezetek, tanárok és sok szülők is csalódottak.

  • Eduline

Özönlenek hozzánk a panaszok, több iskolában még a kollégáknak sem árulják el, vannak-e koronavírus-fertőzöttek – nyilatkozta a Népszavának Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának megbízott elnöke.

A PDSZ-nél tudnak olyan budapesti intézményről, ahol az egyik pedagógus két hétig távol volt, de a vezetés személyes adatokra hivatkozva semmit nem akart elárulni a hogylétéről. A szakszervezet egy állásfoglalást is közzétett, amelyben arról írtak: kritikus a helyzet az oktatásban, és most már nincs más megoldás, mint visszaállítani a digitális munkarendet minden intézményben.

Bejelentések a kormányinfón: mi lesz az iskolákkal?

Múlt héten petíció is indult az iskolák bezárásáért, egyre többen várják az iskolai vírushelyzet kérdésének megoldását. Mi a kormány álláspontja?

Komolyabb fellépést vár a kormánytól a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is. Szabó Zsuzsa elnök azt mondta, a tavaszihoz hasonló teljes iskolabezárást nem tartanák jónak, viszont ott, ahol akár csak egy fertőzött diák, tanár vagy más iskolai dolgozó van, legalább tíz napra azonnal el kellene rendelni a távoktatást - írja az oldal.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) nem árulta el, szeptember elseje óta pontosan hány oktatási intézményben kellett rendkívüli szünetet, digitális munkarendet elrendelni, csak annyit írtak a lap megkeresésére: tanévkezdés óta átlagosan az intézmények 2-5 százalékát érinti a járvánnyal kapcsolatos tanügyi intézkedés. Ez számokban annyit jelent, hogy - az Emmi által korábban említett - mintegy 13 500 feladatellátási-hellyel számolva, ez 270-675 érintett intézményt volt a tanévkezdés óta.

Végre elindul a tanárok tesztelése? Van, ahol megtették az első lépéseket

A II. kerületben nem csak a tanárokat, hanem az óvodai és bölcsődei dolgozókat is letesztelik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.