Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú egyesület nyílt levelet írt Maruzsa Zoltánnak azzal kapcsolatban, hogy mire van szüksége a sajátos nevelési igényű (SNI) diákoknak és családjaiknak, ahhoz, hogy a világjárvány ne okozzon gondot ezeknek a gyerekeknek az oktatásban.
A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú egyesület érintett szülőkkel és tizenöt másik szervezettel közösen nyílt levelet fogalmazott meg Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak azzal kapcsolatban, hogy mire van szüksége az SNI-s tanulóknak és családjaiknak ahhoz, hogy a koronavírus járvány második hulláma alatt se sérüljön az oktatáshoz való joguk.
Az egyesület leírja, hogy a tantermen kívüli oktatás súlyos negatív következményekkel járt a sajátos nevelési igényű tanulók jelentős részénél. Az SNI-s tanulók így ebben az időszakban a tanuláshoz való jogukat nem gyakorolhatták, például a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek a törvényileg előírt 20 órás fejlesztést tartalmazó tankötelezettségüknek sem tehettek eleget.
A járvány második hullámára való felkészülésként az egyesület arra kéri az államtitkárt, hogy a következő intézkedéseket tegyék meg:
A tanév végén L.Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetőjével beszélgettünk a hátrányos helyzetű diákokról. Hasonló tapasztalatokat osztott meg velünk az aapítvány vezetője és az SNI-s gyerekekre is külön kitért. Korábbi cikkünket itt olvashatjátok.
Izraelben jön a tantermi oktatás, Bulgáriában pedig engedélyezik a digitális tanrendet
Izraelben jövő vasárnaptól visszatérhetnek az iskolákba a kisiskolások. Mindeközben Bulgáriában pedig azt engedélyezték az iskoláknak, hogy digitális oktatásra álljanak át a koronavírus-járvány gyors terjedése miatt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.