Nyílt levél az SNI-s tanulók oktatásáról Maruzsa Zoltánnak

A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú egyesület nyílt levelet írt Maruzsa Zoltánnak azzal kapcsolatban, hogy mire van szüksége a sajátos nevelési igényű (SNI) diákoknak és családjaiknak, ahhoz, hogy a világjárvány ne okozzon gondot ezeknek a gyerekeknek az oktatásban.

  • Eduline

A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú egyesület érintett szülőkkel és tizenöt másik szervezettel közösen nyílt levelet fogalmazott meg Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak azzal kapcsolatban, hogy mire van szüksége az SNI-s tanulóknak és családjaiknak ahhoz, hogy a koronavírus járvány második hulláma alatt se sérüljön az oktatáshoz való joguk.

Az egyesület leírja, hogy a tantermen kívüli oktatás súlyos negatív következményekkel járt a sajátos nevelési igényű tanulók jelentős részénél. Az SNI-s tanulók így ebben az időszakban a tanuláshoz való jogukat nem gyakorolhatták, például a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek a törvényileg előírt 20 órás fejlesztést tartalmazó tankötelezettségüknek sem tehettek eleget.

A járvány második hullámára való felkészülésként az egyesület arra kéri az államtitkárt, hogy a következő intézkedéseket tegyék meg:

  • A fogyatékossággal élő tanulók számára, akik eleve tipikusan kis csoportokban (6-8 fő) tanulnak a tantermen kívüli oktatás egy lehetséges újabb időszakában is tegyék lehetővé a tantermi oktatást a megfelelő járványügyi óvintézkedések betartása mellett és szülői döntés alapján.
  • A tantermen kívüli oktatás időszakában a fogyatékossággal élő tanulók mozgásfejlesztései tipikusan elmaradtak, aminek súlyos következményei voltak egészségügyi állapotukra nézve. Az államilag alkalmazott pedagógus nem biztosíthatott személyesen oktatást-fejlesztést, miközben a szülő – ha rendelkezett vele – saját költségén kénytelen volt mozgásfejlesztő szakemberrel pótolni a kieső gyógytornát, gyógypedagógiát. Kérik, hogy amennyiben az iskolák alkalmazásában lévő szakemberek nem tarthatják meg a tantermi óráikat, a gyermekek után járó iskolai normatívát csoportosítsák át a sajátos nevelési igényű gyermekek otthonában történő egyéni, személyes fejlesztés megvalósításának piaci alapú finanszírozására.
  • Ha ismét online oktatásra kerülne sor, szervezzék meg az SNI-s gyerekek képességeinek megfelelő digitális távoktatását a megfelelő digitális platformok használatával. „Amennyiben egy családban nem áll rendelkezésre videóhívásra alkalmas eszköz vagy internetelérés, ennek biztosítására csoportosítsanak át támogatást” – olvasható a közleményben.
  • Amennyiben fertőzés gyanúja áll szemben egy tanuló vagy pedagógus esetében, biztosítsanak számukra ingyenes PCR-tesztelést az osztályközösségek biztonsága érdekében!

A tanév végén L.Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetőjével beszélgettünk a hátrányos helyzetű diákokról. Hasonló tapasztalatokat osztott meg velünk az aapítvány vezetője és az SNI-s gyerekekre is külön kitért. Korábbi cikkünket itt olvashatjátok.

Izraelben jön a tantermi oktatás, Bulgáriában pedig engedélyezik a digitális tanrendet

Izraelben jövő vasárnaptól visszatérhetnek az iskolákba a kisiskolások. Mindeközben Bulgáriában pedig azt engedélyezték az iskoláknak, hogy digitális oktatásra álljanak át a koronavírus-járvány gyors terjedése miatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.