Elstartolt az őszi szünet - ennyi napotok lesz pihenni

A mai nappal elkezdődött a 2020/2021-es tanév első hosszabb pihenője, az őszi szünet. Mutatjuk, mettől meddig van időtök a feltöltődésre, illetve azt is, mennyiben tér el az egyetemisták szünideje az általános- és középsuliktól - már ahol egyáltalán tartanak őszi szünetet.

  • Eduline

Eljött a nap, amit minden iskolás a nyári szünet utolsó napjától kezdve várt. Most egy darabig vége a visszaszámlásnak, mivel mától elstartolt az őszi szünet. A szünet utáni első tanítási nap 2020. november 2. (hétfő) lesz, így összesen - a mai nappal együtt - tíz napotok van kipihenni az elmúlt több mint másfél hónap fáradalmait. Mindeközben az iskolákban sor kerül a nagytakarításokra, ezért Kásler Miklós azt kéri az intézményektől, hogy tekintsenek úgy a szünetre, mintha rendkívüli szünet lenne - erről itt olvashattok bővebben.

Bár az egyetemeken nincs egységes őszi szünet, illetve vannak olyan intézmények is, ahol egyáltalán nem tartanak pihenőt, a legtöbb helyen itt is tíz nappal számolhatnak a tanulók. Arról, hogy pontosan mikor lesz az őszi szünet a budapesti egyetemeken, itt írtunk korábban. A nagyobb vidéki egyetemek dátumait pedig itt nézhetitek meg.

De akkor sem kell csüggednetek, ha nálatok nincs őszi szünet, hiszen a mostani hosszúhétvége alatt ti is feltöltődhettek egy kicsit. Mindemellet érdemes utánanéznetek, hogy mikor lesz esetleg dékáni szünet, nyílt nap, vagy éppen valamilyen konferencia miatt szünet, hiszen ezeken a napokon is tudtok pihenni.

A legjobb vidéki gimnáziumok listája: ők vezetik a 2021-es rangsort

A vidéki gimnáziumok közül a veszprémi Lovassy László Gimnázium, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium vezeti a HVG 2020-as középiskolai rangsorát. Újságárusoknál a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.