Ebben a tanévben sem lesznek külföldi nyelvi kurzusok

A külföldi utak központi szabályozás alatt vannak, nem lehet menni más országokba, de vannak iskolák, ahol akár színházlátogatást is szerveznek.

  • Eduline

Ebben a tanévben is szinte biztosan elmaradnak a középiskolások külföldi nyelvkurzusai, ám a belföldi osztálykirándulásokra és más iskolán kívüli programokra nem vonatkozik központi tilalom – írja a Magyar Nemzet. Az őszi úszásoktatást központilag felfüggesztették, de a tanórákon kívüli foglalkozások, tanulmányi célú és szabadidős programok egy része megtartható.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta: mindenki nagyon óvatos, ettől függetlenül nem vonatkozik központi tilalom az iskolán kívüli programokra. – Színházlátogatás van, belföldi kirándulásról is lehet szó, de egyértelműen erősen csökkent ezek száma a járványhelyzet miatt. Nálunk, a Révai Miklós Gimnáziumban egy kirándulás volt, előtte beszerezte az osztályfőnök a szülők engedélyét – magyarázta, hozzátéve: a jövő tavaszról még nagyon korai beszélni, de mindenki annak örülne, ha a normális helyzet állhatna vissza. A második félévben remélhetőleg már lesz lehetőség szalagavatók, ballagás, kirándulások, látogatások, testvériskolai kapcsolatok, szakmai rendezvények, sport és művészeti fesztiválok megtartására – fogalmazott. Horváth Péter elmondta azt is, hogy a 9. és 11. évfolyamosok külföldi nyelvtanulási programja – amelyet tavasszal egy évvel elhalasztott a kormány – szinte biztos, hogy ebben a tanévben is elmarad, semmi hír róla. A fogadó országok is nagyon óvatosak a jelenlegi helyzetben.

Az oktatási intézmények számára készült járványügyi protokollban az áll, hogy az osztály- és tanulmányi kirándulások belföldi szervezése lehetséges, de megfontolandó. A lap megkeresésére közölték: a külföldre tervezett utak kapcsán azt kéri a szaktárca, hogy azokat belföldi úti céllal tervezzék át.

Kozák András, tanügyigazgatási-jogi szakértő elmondta hogy a külföldre utazást kormányrendelet tiltja, és bár a jogszabály kivételként említi a hallgatói vagy tanulói jogviszony alapján fennálló tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítését, a szabadidős célú programok tebbe nem tartoznak bele. Az iskolákban számos tanórán kívüli program van, amelyek szigorú biztonsági intézkedésekkel megvalósíthatók. Intézményen kívüli tevékenységet most jóval kisebb számban, egyéni mérlegelés alapján szerveznek, elsősorban szabadtéri programokat, kikérve a szülők, a diákönkormányzatok véleményét. Mivel az egészségügyi helyzet naponta változik, nehéz tervezni a tanév további részére, de a tél folyamán akár javulás is várható. Mindenki bízik benne, hogy tavasszal már lehet nagyobb rendezvényeket is tartani.

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke szerint szigorúbb és egyértelmű központi iránymutatásra lenne szükség. Úgy gondolja, hogy az a probléma, az intézkedési terv csak javaslatokat, illetve ajánlást tesz ahelyett, hogy pontos utasításokat tartalmazna. – Nem tudunk mit kezdeni a „lehetséges, de megfontolandó” és ehhez hasonló kifejezésekkel. Konkrét utasításra van szükség – mint például, hogy a szülők nem léphetnek be az iskolákba –, mert a lágy megfogalmazások csak káoszhoz vezetnek – hangsúlyozta Szabó Zsuzsa. A PSZ elnöke szerint az is aggasztó, hogy nincs megoldás a krónikus betegségük vagy életkoruk miatt veszélyeztetett pedagógusok tehermentesítésére.

Egy éve van új szabály - azóta kevesebben tanulnak magántanulóként

2019. szeptember 1-jén lépett hatályba az új szabályozás, ez idő alatt felére csökkent a magántanulók száma.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.