Hogyan lehet másik középiskolába átjelentkezni?

Mi a teendő, ha már középiskolába jártok, de valamilyen okból szeretnétek átjelentkezni egy másik iskolába? Mutatjuk.

  • Eduline

Megnéztük, hogy mit kell tennetek, ha 8, 6 vagy 4 évfolyamos gimnáziumi tanulók vagytok, vagy szakképző iskolában tanultok és szeretnétek jelentkezni egy másik iskolába.

Ha most középiskolába jártok, vagyis középiskolai tanulói jogviszonyotok van, akkor egy másik középiskolába kizárólag átvétellel kerülhettek be. Azt, hogy ez hogyan történik, a másik, vagyis a fogadó iskola igazgatója határozza meg. A döntéstől függetlenül az átjelentkezéssel kapcsolatos adminisztrációt (a felvételi lapok kitöltését, és beküldését) nektek, illetve a szülőknek kell intéznie.

Amennyiben a „fogadó" középiskola igazgatója a KIFIR rendszeren kívül szeretné intézni az átvételt, úgy szabhatja meg az átvétel követelményeit. Kiírhat például különbözeti vizsgákat, nyelvi szintfelmérőt, és ezek eredménye alapján dönthet az átvételről.

Olyan is előfordulhat, hogy a fogadó iskola igazgatója úgy dönt, hogy a többi az összes többi jelentkezővel azonos feltételek mellett – felvételiznetek kell a középfokú felvételi eljárás keretében.

A középfokú iskoláknak 2020. október 20-ig nyilvánosságra kell hozniuk felvételi tájékoztatójukat és meg kell határozniuk tanulmányi területeiket, amelyekre a felvételi eljárás során jelentkezőket fogadnak.

Friss adatok: 20 óvodában és 6 iskolában van rendkívüli tanítási szünet

Az Operatív Törzs mai sajtótájékoztatóján elhangzottak a legfrissebb adatok, illetve az is, hány iskolában van most digitális oktatás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.