13 óvodában és egy iskolában van jelenleg rendkívüli szünet

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) tájékoztatása szerint jelenleg 13 óvodában és egy iskolában van rendkívüli szünet koronavírus-megbetegedés miatt.

  • Eduline

Jelenleg 13 óvodában és egy iskolában van rendkívüli szünet - írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) az ATV Híradójának megkeresésére. A tárca hozzátette azt is: 10 teljes feladatellátási helyen és 144 esetben egy-egy osztályban van tantermen kívüli, digitális munkarend.

Korábban írtunk róla, hogy az első tanítási héten négy óvodában és hat iskolában kellett rendkívüli szünetet elrendelni a járványügyi helyzet miatt, majd szeptember 7-én öt újabb oktatási itézménnyel bővült a lista. Szeptember 10-én tíz-húsz között volt azon iskolák száma, ahol részlegesen - egy-egy osztályt érintve - digitális oktatásra kellett átállni a koronavírus-járvány miatt. Természetesen az érintett iskolák hétről hétre változnak, hiszen a legtöbb intézményben rövid időn belül visszaállhatnak a normális működésre.

Egyes iskolák esetében azonban követhetetlenek és logikátlanok a hatóságok intézkedései. Van, ahol már az első koronavírusos eset után távoktatást rendelnek el az érintett osztályokban - vagy az egész iskolában -, míg máshol egyetlen fertőzéssel érintett osztályt sem küldenek karanténba. Erről itt írtunk részletesebben.

Nincs részletes és egységes szabályozás, az iskolák csak várnak

Hiába van akár két negatív koronavírustesztjük, ahol megjelent a fertőzés, ott otthon kell maradniuk a diákoknak és a kéthetes karantént mindenképp ki kell várniuk - mondta a Népszavának a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.