A legtöbb állami iskolában nincs hőmérő és elegendő fertőtlenítő, illetve maszkot sem viselnek a diákok, míg az egyházi intézményekben egyenmaszkra is futja.
A budapesti Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumba csak azok a diákok léphetnek be, akik átestek egy infrás lázméséren - mondta a Népszavának az intézmény igazgatója, majd hozzátette: a járvány elleni védekezés részeként automata fertőtlenítő-berendezéseket is felszereltek az iskolában, amelyeket viszont már szülői adományokból vásároltak.
A Kecskeméti Református Általános Iskolában viszont - az MTI fotóját nézve, amin a tanévnyitót örökítették meg - még egyenmaszkra is futotta. A lap megpróbálta kideríteni, hogy az intézmény saját költségvetéséből fedezi-e az óvintézkedésekkel járó többletkiadásokat, vagy léteznek erre a célra - akár egyházi, akár állami - források, az iskola igazgatója azonban azt mondta, nem nyilatkozik.
Papp Kornél, a református egyház zsinati oktatási irodájának vezetője viszont válaszolt a kérdéseikre. Mint mondta, jelenleg nincsenek kimutatások, becslések arról, hogy a református iskolákban összességében mennyi pénzt emészt fel a védekezés, de az tudható, a fertőtlenítőszereket az állam biztosította az egyházi és a magánfenntartók számára is. Egy konkrét, ezer fős református intéményt hozott példának, ahol 100 ezer forintot költöttek érintés nélküli lázmérőkre és 140 ezer forintot kétezer maszkra. Papp Kornél tájékoztatása szerint az intézmények saját költségvetésükből gazdálkodják ki a járványügyi veszélyhelyzettel összefüggő kadásokat.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) választmányi tagja szerint egyházi intézmények eleve több költségvetési támogatásból gazdálkodhatnak, ráadásul a fenntartójuktól is számíthatnak olyan juttatásokra, amilyeneket a tankerületek nem biztosítanak az államiaknak. A PDSZ-hez érkezett visszajelzések alapján a tankerületek mostanában elkezdtek fertőtlenítőszereket osztani az állami iskoláknak, viszont mást nem kapnak. Ezért a járványügyi kiadásokra a szülők adják össze a pénzt, vagy a tanárok finanszírozzák a papírgyűjtésből befolyó plusz pénzből, esetleg a pedagógusok adományaiból - hozta fel a saját példáját Nagy Erzsébet.
Egyes állami iskolákba viszont a tanévkezdésre ígért fertőtlenítőszerek sem érkeztek meg, így a szülői munkaközösség vásárolt be az intézménynek.
Digitális oktatásra állnak át a mohácsi gimnáziumban
A rendkívüli szünet után digitális oktatás jön - jelentették be a Mohácsi Kisfaludy Károly Gimnáziumban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
