Hibrid oktatás, kötelező maszkviselés vagy csúsztatott kezdés - mi a legjobb megoldás?

A jelenleginél nagyobb szigort is elfogadnának a szülők, ha az idei iskolakezdésről kérdezik őket. A hvg.hu utánajárt, mi az általános vélemény a tanévkezdés előtt pár nappal.

  • Eduline

Az olal által készített felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 46 százaléka a járványhelyzettől függően döntene a hibrid oktatás bevezetéséről, 16 százalékuk már eleve így nyitna, 14 százalékuk pedig egyenesen visszahozná a tavaszi távoktatást.

Kiderül az is, hogy az óvatosságuk összefüggésben lehet azzal, hogy egy esetleges iskolai fertőzés esetén komoly szigorral lépnének fel: 57 százalékuk az egész iskolát tesztelné, 22 százalékuk pedig bezárná az intézményt két hétre.

Ami a csúsztatott napkezdést illeti, megoszlanak a vélemények, 28 százalék nem látja értelmét, 40 százalék csak az idősebb diákok esetében (felső tagozattól), 32 százalék pedig hasznosnak tartaná - írja a hvg.hu.

A teljes felmérés eredményit - a maszkviselésről, kijárási korlátozásról vagy a home office-ról - itt olvashatjátok el.

Van, ahol inkább tolnak az iskolakezdés időpontján a járvány miatt

Több országban is a tanévkezdés elhalasztásával válaszolnak a legújabb járványügyi fejleményekre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.