Van, ahol inkább tolnak az iskolakezdés időpontján a járvány miatt

Több országban is a tanévkezdés elhalasztásával válaszolnak a legújabb járványügyi fejleményekre.

  • MTI

A rossz járványügyi mutatók miatt Koszovóban két héttel elhalasztották az iskolakezdést.

Korábban már Montenegró és Észak-Macedónia is októberre halasztotta a diákok iskolába indulását a tanulók egészségének megvédése érdekében. A szerb miniszterelnök szerint viszont nincs ok halasztásra, így Szerbiában szeptember elsején megkezdődik a tanítás.

Arról már korábban írtunk, milyen korlátozásokkal készülnek az új tanévre egész Európában a koronavírus-fertőzés veszélye miatt. A spanyol iskolákban például hatéves kortól kötelező lesz a maszkviselet az új tanévben. Az összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Kötelező maszkviselés, távolságtartás: így indul a tanév más országokban

Korlátozásokkal készülnek az új tanévre egész Európában a koronavírus-fertőzés veszélye miatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.