Hibrid oktatás, kötelező maszkviselés vagy csúsztatott kezdés - mi a legjobb megoldás?

A jelenleginél nagyobb szigort is elfogadnának a szülők, ha az idei iskolakezdésről kérdezik őket. A hvg.hu utánajárt, mi az általános vélemény a tanévkezdés előtt pár nappal.

  • Eduline

Az olal által készített felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 46 százaléka a járványhelyzettől függően döntene a hibrid oktatás bevezetéséről, 16 százalékuk már eleve így nyitna, 14 százalékuk pedig egyenesen visszahozná a tavaszi távoktatást.

Kiderül az is, hogy az óvatosságuk összefüggésben lehet azzal, hogy egy esetleges iskolai fertőzés esetén komoly szigorral lépnének fel: 57 százalékuk az egész iskolát tesztelné, 22 százalékuk pedig bezárná az intézményt két hétre.

Ami a csúsztatott napkezdést illeti, megoszlanak a vélemények, 28 százalék nem látja értelmét, 40 százalék csak az idősebb diákok esetében (felső tagozattól), 32 százalék pedig hasznosnak tartaná - írja a hvg.hu.

A teljes felmérés eredményit - a maszkviselésről, kijárási korlátozásról vagy a home office-ról - itt olvashatjátok el.

Van, ahol inkább tolnak az iskolakezdés időpontján a járvány miatt

Több országban is a tanévkezdés elhalasztásával válaszolnak a legújabb járványügyi fejleményekre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.