A rendeletben nincs szó arról, hogy mi lesz akkor, ha be kell zárni az iskolákat

Horn Gábor, a PDSZ korábbi alapító tagja több dolgot hiányol a rendeletből, de van, amivel egyetért.

  • Eduline

Az iskolák intézményvezetői megkapták azt a járványügyi intézkedési tervet, amely a 2020/21-es tanévben lesz érvényben. A terv mintegy tizenegy témakörben és hetven pontban határozza meg az óvodák, iskolák teendőit.

Horn Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja szerint a járványügyi protokollban vannak marhaságok – olvasható az ATV oldalán. Azt viszont jónak látja, hogy a járványügyi protokoll nagyjából az iskolákra bízza, hogy mit csináljanak, de ettől függetlenül, hogy fontos lett volna egyeztetni a rendeletről.

Vannak ebben marhaságok, de összességében, amit jónak látok, hogy a rendelet nagyjából az iskolákra bízza, hogy mit csináljanak.

-mondta Horn Gábor.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a Kormányinfón arról beszélt, vannak olyan szabályok, például a higiéniás szabályok, amelyek betartása nagyon fontos, de vannak nem túlzottan életszerű pontok is a tervben. Horn Gábor nem gondolja, hogy elő lehetne állni még egy újabb tervvel, hiszen kezdődik az iskola.

Hozzátette, hogy vannak olyan elemek a járványügyi protokollban, amiből az látszik, hogy aki készítette régen járt iskolába. Úgy véli, a járványügyi problémákat nem lehet központilag megoldani. Szerinte az egyik legnagyobb probléma, hogy a rendeletben nincs szó arról, hogy mi lesz akkor, ha be kell zárni az iskolákat.

Döcögősen indulhat az iskolakezdés az új járványügyi intézkedési tervek miatt

Két hét múlva kezdődik az iskola, de általános vélemény, hogy a nemrég nyilvánosságra hozott ajánlások nagy része nem megvalósítható. Milyen rendszerben indul az iskola?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.