Horn Gábor, a PDSZ korábbi alapító tagja több dolgot hiányol a rendeletből, de van, amivel egyetért.
Az iskolák intézményvezetői megkapták azt a járványügyi intézkedési tervet, amely a 2020/21-es tanévben lesz érvényben. A terv mintegy tizenegy témakörben és hetven pontban határozza meg az óvodák, iskolák teendőit.
Horn Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja szerint a járványügyi protokollban vannak marhaságok – olvasható az ATV oldalán. Azt viszont jónak látja, hogy a járványügyi protokoll nagyjából az iskolákra bízza, hogy mit csináljanak, de ettől függetlenül, hogy fontos lett volna egyeztetni a rendeletről.
Vannak ebben marhaságok, de összességében, amit jónak látok, hogy a rendelet nagyjából az iskolákra bízza, hogy mit csináljanak.
-mondta Horn Gábor.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a Kormányinfón arról beszélt, vannak olyan szabályok, például a higiéniás szabályok, amelyek betartása nagyon fontos, de vannak nem túlzottan életszerű pontok is a tervben. Horn Gábor nem gondolja, hogy elő lehetne állni még egy újabb tervvel, hiszen kezdődik az iskola.
Hozzátette, hogy vannak olyan elemek a járványügyi protokollban, amiből az látszik, hogy aki készítette régen járt iskolába. Úgy véli, a járványügyi problémákat nem lehet központilag megoldani. Szerinte az egyik legnagyobb probléma, hogy a rendeletben nincs szó arról, hogy mi lesz akkor, ha be kell zárni az iskolákat.
Döcögősen indulhat az iskolakezdés az új járványügyi intézkedési tervek miatt
Két hét múlva kezdődik az iskola, de általános vélemény, hogy a nemrég nyilvánosságra hozott ajánlások nagy része nem megvalósítható. Milyen rendszerben indul az iskola?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
