A rendeletben nincs szó arról, hogy mi lesz akkor, ha be kell zárni az iskolákat

Horn Gábor, a PDSZ korábbi alapító tagja több dolgot hiányol a rendeletből, de van, amivel egyetért.

  • Eduline

Az iskolák intézményvezetői megkapták azt a járványügyi intézkedési tervet, amely a 2020/21-es tanévben lesz érvényben. A terv mintegy tizenegy témakörben és hetven pontban határozza meg az óvodák, iskolák teendőit.

Horn Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja szerint a járványügyi protokollban vannak marhaságok – olvasható az ATV oldalán. Azt viszont jónak látja, hogy a járványügyi protokoll nagyjából az iskolákra bízza, hogy mit csináljanak, de ettől függetlenül, hogy fontos lett volna egyeztetni a rendeletről.

Vannak ebben marhaságok, de összességében, amit jónak látok, hogy a rendelet nagyjából az iskolákra bízza, hogy mit csináljanak.

-mondta Horn Gábor.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a Kormányinfón arról beszélt, vannak olyan szabályok, például a higiéniás szabályok, amelyek betartása nagyon fontos, de vannak nem túlzottan életszerű pontok is a tervben. Horn Gábor nem gondolja, hogy elő lehetne állni még egy újabb tervvel, hiszen kezdődik az iskola.

Hozzátette, hogy vannak olyan elemek a járványügyi protokollban, amiből az látszik, hogy aki készítette régen járt iskolába. Úgy véli, a járványügyi problémákat nem lehet központilag megoldani. Szerinte az egyik legnagyobb probléma, hogy a rendeletben nincs szó arról, hogy mi lesz akkor, ha be kell zárni az iskolákat.

Döcögősen indulhat az iskolakezdés az új járványügyi intézkedési tervek miatt

Két hét múlva kezdődik az iskola, de általános vélemény, hogy a nemrég nyilvánosságra hozott ajánlások nagy része nem megvalósítható. Milyen rendszerben indul az iskola?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.