A szülők negyedének kellett új számítástechnikai eszközt vennie a járvány idején

A szülők negyedének kellett új számítástechnikai eszközt vásárolnia a koronavírus-járvány idején a kapcsolattartáshoz. Erre átlagosan 125 ezer forintot költöttek, míg közel kétharmaduk vásárolt valamilyen kiegészítőt, átlagosan 32 ezer forintért - derült ki a Budapest Bank megbízásából az Ipsos Instant Research által készített legfrissebb kutatásából.

  • Eduline/MTI

Az MTI-nek küldött hétfői közleményben kiemelik: a koronavírus-járvány miatt a magyar közoktatás rekord sebességgel állt át a digitális oktatásra.

A diákok fele laptopot, negyede asztali számítógépet, 14 százalék mobilt, közel 10 százaléka pedig tabletet használt elsődlegesen a tanuláshoz. A másodlagos eszköz egyértelműen a mobiltelefon volt, 64 százalék válaszolta ezt. A kutatás szerint a tanárok és diákok elsősorban a Facebook Messenger (54 százalék), a Kréta (54 százalék), e-mail (54 százalék), valamint Facebook csoportokon keresztül tartották a kapcsolatot.

Mi vár a diákokra szeptembertől?

Korábban már beszámoltunk róla, hogy Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, jelenleg az a cél, hogy az iskolák szeptember 1-jén hagyományos, megszokott formában nyithassanak ki. Arról is írtunk, hogy sok településen meg sem jelent a vírus, mégis felfüggesztették a tantermi oktatást tavasszal, ezért amennyiben szeptembertől a járványhelyzet miatt újabb intézkedésekre lesz szükség, intézményi, helyi vagy regionális szinten kezelné azokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Ez azt jelenti, hogy csak azokban az iskolákban lenne távoktatás szeptembertől, ahol ez a járvány miatt szükséges.

Közeleg az iskolakezdés, kész tervek azonban még nem nagyon vannak

Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák a tanévkezdéssel kapcsolatban, azonban hivatalos állásfoglalást vagy támpontokat még nem kapnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.