A szülők negyedének kellett új számítástechnikai eszközt vennie a járvány idején

A szülők negyedének kellett új számítástechnikai eszközt vásárolnia a koronavírus-járvány idején a kapcsolattartáshoz. Erre átlagosan 125 ezer forintot költöttek, míg közel kétharmaduk vásárolt valamilyen kiegészítőt, átlagosan 32 ezer forintért - derült ki a Budapest Bank megbízásából az Ipsos Instant Research által készített legfrissebb kutatásából.

  • Eduline/MTI

Az MTI-nek küldött hétfői közleményben kiemelik: a koronavírus-járvány miatt a magyar közoktatás rekord sebességgel állt át a digitális oktatásra.

A diákok fele laptopot, negyede asztali számítógépet, 14 százalék mobilt, közel 10 százaléka pedig tabletet használt elsődlegesen a tanuláshoz. A másodlagos eszköz egyértelműen a mobiltelefon volt, 64 százalék válaszolta ezt. A kutatás szerint a tanárok és diákok elsősorban a Facebook Messenger (54 százalék), a Kréta (54 százalék), e-mail (54 százalék), valamint Facebook csoportokon keresztül tartották a kapcsolatot.

Mi vár a diákokra szeptembertől?

Korábban már beszámoltunk róla, hogy Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, jelenleg az a cél, hogy az iskolák szeptember 1-jén hagyományos, megszokott formában nyithassanak ki. Arról is írtunk, hogy sok településen meg sem jelent a vírus, mégis felfüggesztették a tantermi oktatást tavasszal, ezért amennyiben szeptembertől a járványhelyzet miatt újabb intézkedésekre lesz szükség, intézményi, helyi vagy regionális szinten kezelné azokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Ez azt jelenti, hogy csak azokban az iskolákban lenne távoktatás szeptembertől, ahol ez a járvány miatt szükséges.

Közeleg az iskolakezdés, kész tervek azonban még nem nagyon vannak

Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák a tanévkezdéssel kapcsolatban, azonban hivatalos állásfoglalást vagy támpontokat még nem kapnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.