Várhatóan a hagyományos és a távoktatás ötvözésével - azaz hibrid oktatással - indulhat a következő tanév az iskolákban. De mit jelentene ez a különböző korosztályok számára?
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár korábban azt mondta, remélhetőleg hagyományosan, normál munkarendben lehet elkezdeni az új tanévet, de arra is fel kell készülni, hogy esetleg ismét digitális oktatásra kell átállniuk az iskoláknak a koronavírus-járvány miatt.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke erre reagálva elmondta, tapasztalataik szerint már a diákok, a szülők és a tanárok is nagyon várják a szeptemberi hagyományos iskolakezdést, ugyanakkor a hagyományos és a távoktatást ötvöző oktatásra, vagyis hibrid oktatásra lehet számítani szeptembertől. Ez a fogalom korábban nem létezett a magyar közoktatásban, ezért többeknek magyarázatra szorulhat, hogy pontosan mit is kell érteni alatta.
Korrábban már beszámoltunk róla, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) a járványhelyzetre tekintettel tantermi és online kurzusok kombinációjával indul a tanév, illetve arról is írtunk, hogy a Corvinus Egyetemen szintén hibrid oktatásra készülnek - a 40 főnél nagyobb előadások online lesznek megtartva, a 40 fő alatti szemináriumok pedig személyesen fognak zajlani.
De mit jelent a hibrid oktatás az általános és középiskolákra nézve?
A vegyes rendszer többféleképpen is érthető: a digitális tanítás az alsóbb évfolyamosok számára sokkal nehezebben értelmezhető, így számukra mindenképpen, - még akkor is, ha komolyabb járvány lenne - biztosítani kell a személyes kontaktussal járó lehetőséget - mondta Horváth Péter a 24.hu-nak. Szerinte ezek az évfolyamok különleges helyzetben vannak, hiszen kevesebb utazással járnak iskolába, valamint az otthoni tanuláshoz szülői felügyeletre lenne szükségük. A szülőknek pedig a tavaszi távoktatás miatt igencsak megfogyatkozott a szabadságkeretük.
Az NPK elnöke hozzátette: a fertőzöttség mértéke az előző félévben sem volt egyenletes az országon belül, ezért nem központi, hanem helyi intézkedésekre lenne szükség. Ez egybecseng az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi közlésével, miszerint csak azokban az iskolákban lenne távoktatás szeptembertől, ahol ez a járvány miatt szükséges.
Horváth Péter szerint a felsőbb évfolyamokon, főként a középiskolákban már életszerűbb az önálló munkára építő, egyéni felelősséggel járó digitális munkarend. Viszont ebben a korosztályban is rengeteg nehézséggel járna, ha mindezt ugyanolyan hosszú - ha nem hosszabb - ideig kellene fenntartani, mint tavasszal. Éppen ezért az NPK elnöke úgy gondolja, itt is ki kell alakítani egy úgynevezett tanulási-tanítási ciklust, ezt nevezte „hibridnek”. A fogalom alatt a tananyag átadását (magyarázat a tananyag kezdetén), a feladatkiadást (önálló otthoni munkavégzést), illetve az ellenőrzést, konzultációt (a tudás megerősítését, számonkérést) értette. Meglátása szerint az első szakasz az iskolában, a második otthon, a harmadik pedig vegyesen - de szerencsésebb lenne, ha az iskolában - zajlana.
Az NPK elnöke azt is leszögezte, hogy vannak bizonyos évfolyamok - a kezdő elsősök, iskolát váltó kilencedikesek -, ahol sokkal nehezebb, mi több, lehetetlen lenne távoktatásban elindítani a tanévet, ezért minden érintettnek az az érdeke, hogy hagyományosan indulhasson az oktatás szeptembertől.
Világszerte komoly probléma lehet abból, ha ősszel nem nyitnak ki az iskolák
Akár "nemzedéki katasztrófa" lehet a koronavírus-járvány miatti iskolabezárásokból - mondta António Guterres ENSZ-főtitkára.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
