Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár korábban azt mondta, remélhetőleg hagyományosan, normál munkarendben lehet elkezdeni az új tanévet, de arra is fel kell készülni, hogy esetleg ismét digitális oktatásra kell átállniuk az iskoláknak a koronavírus-járvány miatt.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke erre reagálva elmondta, tapasztalataik szerint már a diákok, a szülők és a tanárok is nagyon várják a szeptemberi hagyományos iskolakezdést, ugyanakkor a hagyományos és a távoktatást ötvöző oktatásra, vagyis hibrid oktatásra lehet számítani szeptembertől. Ez a fogalom korábban nem létezett a magyar közoktatásban, ezért többeknek magyarázatra szorulhat, hogy pontosan mit is kell érteni alatta.
Korrábban már beszámoltunk róla, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) a járványhelyzetre tekintettel tantermi és online kurzusok kombinációjával indul a tanév, illetve arról is írtunk, hogy a Corvinus Egyetemen szintén hibrid oktatásra készülnek - a 40 főnél nagyobb előadások online lesznek megtartva, a 40 fő alatti szemináriumok pedig személyesen fognak zajlani.
De mit jelent a hibrid oktatás az általános és középiskolákra nézve?
A vegyes rendszer többféleképpen is érthető: a digitális tanítás az alsóbb évfolyamosok számára sokkal nehezebben értelmezhető, így számukra mindenképpen, - még akkor is, ha komolyabb járvány lenne - biztosítani kell a személyes kontaktussal járó lehetőséget - mondta Horváth Péter a 24.hu-nak. Szerinte ezek az évfolyamok különleges helyzetben vannak, hiszen kevesebb utazással járnak iskolába, valamint az otthoni tanuláshoz szülői felügyeletre lenne szükségük. A szülőknek pedig a tavaszi távoktatás miatt igencsak megfogyatkozott a szabadságkeretük.
Az NPK elnöke hozzátette: a fertőzöttség mértéke az előző félévben sem volt egyenletes az országon belül, ezért nem központi, hanem helyi intézkedésekre lenne szükség. Ez egybecseng az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi közlésével, miszerint csak azokban az iskolákban lenne távoktatás szeptembertől, ahol ez a járvány miatt szükséges.
Horváth Péter szerint a felsőbb évfolyamokon, főként a középiskolákban már életszerűbb az önálló munkára építő, egyéni felelősséggel járó digitális munkarend. Viszont ebben a korosztályban is rengeteg nehézséggel járna, ha mindezt ugyanolyan hosszú - ha nem hosszabb - ideig kellene fenntartani, mint tavasszal. Éppen ezért az NPK elnöke úgy gondolja, itt is ki kell alakítani egy úgynevezett tanulási-tanítási ciklust, ezt nevezte „hibridnek”. A fogalom alatt a tananyag átadását (magyarázat a tananyag kezdetén), a feladatkiadást (önálló otthoni munkavégzést), illetve az ellenőrzést, konzultációt (a tudás megerősítését, számonkérést) értette. Meglátása szerint az első szakasz az iskolában, a második otthon, a harmadik pedig vegyesen - de szerencsésebb lenne, ha az iskolában - zajlana.
Az NPK elnöke azt is leszögezte, hogy vannak bizonyos évfolyamok - a kezdő elsősök, iskolát váltó kilencedikesek -, ahol sokkal nehezebb, mi több, lehetetlen lenne távoktatásban elindítani a tanévet, ezért minden érintettnek az az érdeke, hogy hagyományosan indulhasson az oktatás szeptembertől.
Világszerte komoly probléma lehet abból, ha ősszel nem nyitnak ki az iskolák
Akár "nemzedéki katasztrófa" lehet a koronavírus-járvány miatti iskolabezárásokból - mondta António Guterres ENSZ-főtitkára.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
