Úton vannak a tankönyvek, szeptemberben ezekkel indul a tanév

Tegnap elindult a tankönyvek kiszállítása az iskolákba, szeptemberben indulhat a tanév.

  • Eduline

Ahogy már korábban írtunk róla, a kormánydöntés értelmében 2020 szeptemberétől minden nappali tagozatos diák, csaknem 1,2 millió tanuló ingyen kap tankönyvet. Maruzsa Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára elmondta, a tankönyvek kiszállítása mindig a nyár egyik legnagyobb eseménye. Június végéig rendelhetnek ugyais az iskolák - idén jóval kevesebb könyvet kértek, mint a korábbi években -, júliusban kezdődik a gyártás és augusztusban szállítják a könyveket az iskolákba, hogy szeptemberben már az átdolgozott könyvekkel induljon a tanév.

Az államtitkár azt is hozzátette, nagy erőkkel fejlesztik a digitális felületeket is és a cél, hogy szeptembertől a Nemzeti Köznevelési Portálon elérhetőek legyenek átdolgozott, "okos" tankönyvek.

A csomagolás és előkészítés tegnap el is kezdődött.

MTI/Illyés Tibor

Mi vár a diákokra szeptembertől?

Az irodalomkönyvek gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek és megúszásra játszanak, a történelemkönyvek pedig zanzásított verziók és nincs bennük kevesebb tananyag, csupán kevesebb oldalba sűrítették az eddigit. A szaktanári véleményekről itt írtunk részletesebben.

Arról is beszámoltunk, hogy az új Nemzeti alaptantervhez készült általános iskolai törikönyvből kimaradt az őskor és Hammurapi törvénykönyve is. Helyette viszont magyar őstörténetet tanulnak majd a diákok. Az első osztályosok tankönyveiből pedig szeptembertől kikerülnek a kortárs költők gyerekversei. Erről itt írtunk részletesebben.

Összesen 1,2 millióan kapnak ősztől ingyenesen tankönyvet

A 2020/21-es tanévtől már minden diák - összesen 1,2 millió tanuló - teljesen ingyenesen kapja a tankönyveket - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára hétfőn.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.