Egyre nagyobb szerepet vállal az egyház az oktatásban, az óvodáktól kezdve egészen az egyetemekig, főiskolákig megsokszorozódott az ilyen fenntartású intézmények száma.
Megduplázódott az egyházi fenntartású iskolák száma az elmúlt 8-10 évben. Általános iskolából például 197-et, gimnáziumból 108-at működtettek az egyházak a 2010/2011-es tanévben, 2019-re viszont már 378-at, illetve 172-t – írta meg a Népszava a legújabb Köznevelési statisztikai évkönyv, illetve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból.
Az óvodáknál is hasonló a helyzet: tíz éve még 141 óvoda működött egyházi fenntartásban, tavaly már 282. De az egyetemek, főiskolák esetén is elmondható ugyanez: csak a tavalyihoz képest több mint 10 intézménnyel - teológiai és hittudományi főiskolával - bővült a felvételizők választható listája.
Most már annyi alapítványi egyetem van, mint állami
Az utóbbi időben számos egyetemen került sor modellváltásra, ezzel igencsak megnőtt az alapítványi intézmények száma.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás a tendencia kapcsán azt mondta a Népszavának, az egyházi iskolák finanszírozás tekintetében sokkal stabilabb lábon állnak, mint az államiak. Az alelnök tud olyan Hajdú-Bihar megyei városról, ahol az önkormányzat és a tankerület azért adta át egyházi fenntartásba az iskolát, mert máskülönben nem tudták volna megoldani a rossz állapotú iskolaépület mihamarabbi felújítását.
Tagintézmények
A növekvő egyházi jelenlét az oktatáson belül a feladat-ellátási helyek esetén is meglátszik (egy iskolának több tagintézménye is lehet). Az elmúlt években ugyanis az egyházak több oktatási intézmény fenntartását is átvállalták az államtól, ám ezeket nem önálló iskolaként működtetik tovább, hanem betagolják valamelyik másik egyházi iskola alá - teszik hozzá.
Egyre kevesebb az általános és középiskolás, a tanár és az óvodapedagógus is
Kevesebb a tanár és a diák is a magyar közoktatásban, ugyanakkor az óvodások és a sajátos nevelési igényű tanulók száma nőtt. Itt vannak a friss, 2019/2020-as tanévre vonatkozó adatok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
