„Az eltelt évek alatt milliókat veszítettek a tanárok”

A PSZ nem béremelésként tekint a július 1-jétől hatályos emelés összegére, hanem bérpótlékként.

  • Eduline

A pedagógusok ­augusztusi fizetésében jelenik meg az új bérelem, amely a garantált illetmény 10 százalékának felel meg. Az emelés mintegy 120 ezer tanári, tanítói munkakörben dolgozót érint, de a technikai személyzet és a nevelést, oktatást segítők kimaradtak az ágazati szakmai bérpótlékból – mondta a Világgazdaságnak Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.

A július 1-jétől hatályos emelés összege néhány ezer forinttól 20 ezer forintig terjedhet. Korábban Totyik Tamás, a PSZ másik alelnöke úgy nyilatkozott erről, hogy: „ez nem fizetésemelés és nem fogja megállítani a pályaelhagyást.”

Érzékeljük az emelésre irányuló szándékot, de ennél kiszámíthatóbb, valódi bérrendezésre van szükség – mondta Gosztonyi Gábor. A jövő évi költségvetésben pedig hiába jut 80 milliárd forinttal több oktatásra, ez nagyjából fedezi az ágazati bérpótlékot és a szakképzésben végrehajtott béremelést – tette hozzá.

Arra a 30 ezer tanárra, akik a szakképzésben dolgoznak, ez nem vonatkozik. Az ő bérük átlagosan 30 százalékkal emelkedik július 1-jétől – erről Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára korábban beszélt.

A PSZ nem béremelésként tekint erre az összegre, hanem úgy, hogy a tanárok bérpótlékot kapnak. Gosztonyi Gábor elmondta: a pedagógusfizetések számításánál ismert úgynevezett vetítési alap már évek óta nem változik, ez a 2014-es minimálbért, vagyis a 101 500 forintot jelenti.

Szerinte, ha a mindenkori minimálbér lenne a tanárok fizetésének az alapja, akkor elégedettebbek lennének, hiszen az folyamatosan emelkedik, így viszont az eltelt évek alatt milliókat veszítettek.

Az alelnök hozzátette, úgy gondolja, hogy hogy a 2019–2020-as tanévet a pedagógusok „ingyen” dolgozták végig, mert akkora veszteség érte őket azzal, hogy elszakították a bérük vetítési alapját a minimálbértől.

Személyesen keresik fel a volt rendőröket, menjenek iskolaőrnek?

Így szeretnék elindítani szeptemberben az új rendszert.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.