„Az eltelt évek alatt milliókat veszítettek a tanárok”

A PSZ nem béremelésként tekint a július 1-jétől hatályos emelés összegére, hanem bérpótlékként.

  • Eduline

A pedagógusok ­augusztusi fizetésében jelenik meg az új bérelem, amely a garantált illetmény 10 százalékának felel meg. Az emelés mintegy 120 ezer tanári, tanítói munkakörben dolgozót érint, de a technikai személyzet és a nevelést, oktatást segítők kimaradtak az ágazati szakmai bérpótlékból – mondta a Világgazdaságnak Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.

A július 1-jétől hatályos emelés összege néhány ezer forinttól 20 ezer forintig terjedhet. Korábban Totyik Tamás, a PSZ másik alelnöke úgy nyilatkozott erről, hogy: „ez nem fizetésemelés és nem fogja megállítani a pályaelhagyást.”

Érzékeljük az emelésre irányuló szándékot, de ennél kiszámíthatóbb, valódi bérrendezésre van szükség – mondta Gosztonyi Gábor. A jövő évi költségvetésben pedig hiába jut 80 milliárd forinttal több oktatásra, ez nagyjából fedezi az ágazati bérpótlékot és a szakképzésben végrehajtott béremelést – tette hozzá.

Arra a 30 ezer tanárra, akik a szakképzésben dolgoznak, ez nem vonatkozik. Az ő bérük átlagosan 30 százalékkal emelkedik július 1-jétől – erről Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára korábban beszélt.

A PSZ nem béremelésként tekint erre az összegre, hanem úgy, hogy a tanárok bérpótlékot kapnak. Gosztonyi Gábor elmondta: a pedagógusfizetések számításánál ismert úgynevezett vetítési alap már évek óta nem változik, ez a 2014-es minimálbért, vagyis a 101 500 forintot jelenti.

Szerinte, ha a mindenkori minimálbér lenne a tanárok fizetésének az alapja, akkor elégedettebbek lennének, hiszen az folyamatosan emelkedik, így viszont az eltelt évek alatt milliókat veszítettek.

Az alelnök hozzátette, úgy gondolja, hogy hogy a 2019–2020-as tanévet a pedagógusok „ingyen” dolgozták végig, mert akkora veszteség érte őket azzal, hogy elszakították a bérük vetítési alapját a minimálbértől.

Személyesen keresik fel a volt rendőröket, menjenek iskolaőrnek?

Így szeretnék elindítani szeptemberben az új rendszert.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.