„Az eltelt évek alatt milliókat veszítettek a tanárok”

A PSZ nem béremelésként tekint a július 1-jétől hatályos emelés összegére, hanem bérpótlékként.

  • Eduline

A pedagógusok ­augusztusi fizetésében jelenik meg az új bérelem, amely a garantált illetmény 10 százalékának felel meg. Az emelés mintegy 120 ezer tanári, tanítói munkakörben dolgozót érint, de a technikai személyzet és a nevelést, oktatást segítők kimaradtak az ágazati szakmai bérpótlékból – mondta a Világgazdaságnak Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.

A július 1-jétől hatályos emelés összege néhány ezer forinttól 20 ezer forintig terjedhet. Korábban Totyik Tamás, a PSZ másik alelnöke úgy nyilatkozott erről, hogy: „ez nem fizetésemelés és nem fogja megállítani a pályaelhagyást.”

Érzékeljük az emelésre irányuló szándékot, de ennél kiszámíthatóbb, valódi bérrendezésre van szükség – mondta Gosztonyi Gábor. A jövő évi költségvetésben pedig hiába jut 80 milliárd forinttal több oktatásra, ez nagyjából fedezi az ágazati bérpótlékot és a szakképzésben végrehajtott béremelést – tette hozzá.

Arra a 30 ezer tanárra, akik a szakképzésben dolgoznak, ez nem vonatkozik. Az ő bérük átlagosan 30 százalékkal emelkedik július 1-jétől – erről Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára korábban beszélt.

A PSZ nem béremelésként tekint erre az összegre, hanem úgy, hogy a tanárok bérpótlékot kapnak. Gosztonyi Gábor elmondta: a pedagógusfizetések számításánál ismert úgynevezett vetítési alap már évek óta nem változik, ez a 2014-es minimálbért, vagyis a 101 500 forintot jelenti.

Szerinte, ha a mindenkori minimálbér lenne a tanárok fizetésének az alapja, akkor elégedettebbek lennének, hiszen az folyamatosan emelkedik, így viszont az eltelt évek alatt milliókat veszítettek.

Az alelnök hozzátette, úgy gondolja, hogy hogy a 2019–2020-as tanévet a pedagógusok „ingyen” dolgozták végig, mert akkora veszteség érte őket azzal, hogy elszakították a bérük vetítési alapját a minimálbértől.

Személyesen keresik fel a volt rendőröket, menjenek iskolaőrnek?

Így szeretnék elindítani szeptemberben az új rendszert.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.