„Az eltelt évek alatt milliókat veszítettek a tanárok”

A PSZ nem béremelésként tekint a július 1-jétől hatályos emelés összegére, hanem bérpótlékként.

  • Eduline

A pedagógusok ­augusztusi fizetésében jelenik meg az új bérelem, amely a garantált illetmény 10 százalékának felel meg. Az emelés mintegy 120 ezer tanári, tanítói munkakörben dolgozót érint, de a technikai személyzet és a nevelést, oktatást segítők kimaradtak az ágazati szakmai bérpótlékból – mondta a Világgazdaságnak Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.

A július 1-jétől hatályos emelés összege néhány ezer forinttól 20 ezer forintig terjedhet. Korábban Totyik Tamás, a PSZ másik alelnöke úgy nyilatkozott erről, hogy: „ez nem fizetésemelés és nem fogja megállítani a pályaelhagyást.”

Érzékeljük az emelésre irányuló szándékot, de ennél kiszámíthatóbb, valódi bérrendezésre van szükség – mondta Gosztonyi Gábor. A jövő évi költségvetésben pedig hiába jut 80 milliárd forinttal több oktatásra, ez nagyjából fedezi az ágazati bérpótlékot és a szakképzésben végrehajtott béremelést – tette hozzá.

Arra a 30 ezer tanárra, akik a szakképzésben dolgoznak, ez nem vonatkozik. Az ő bérük átlagosan 30 százalékkal emelkedik július 1-jétől – erről Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára korábban beszélt.

A PSZ nem béremelésként tekint erre az összegre, hanem úgy, hogy a tanárok bérpótlékot kapnak. Gosztonyi Gábor elmondta: a pedagógusfizetések számításánál ismert úgynevezett vetítési alap már évek óta nem változik, ez a 2014-es minimálbért, vagyis a 101 500 forintot jelenti.

Szerinte, ha a mindenkori minimálbér lenne a tanárok fizetésének az alapja, akkor elégedettebbek lennének, hiszen az folyamatosan emelkedik, így viszont az eltelt évek alatt milliókat veszítettek.

Az alelnök hozzátette, úgy gondolja, hogy hogy a 2019–2020-as tanévet a pedagógusok „ingyen” dolgozták végig, mert akkora veszteség érte őket azzal, hogy elszakították a bérük vetítési alapját a minimálbértől.

Személyesen keresik fel a volt rendőröket, menjenek iskolaőrnek?

Így szeretnék elindítani szeptemberben az új rendszert.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.