Másfél hónap múlva ismét beindul a tanulás, elkezdődik egy új tanév. Viszont egyáltalán nem mindegy, hogy milyen formában.
Az elmúlt hónapok soha nem látott megpróbáltatások elé állították a magyar oktatást. Maruzsa Zoltán nem rég azt nyilatkozta, hogy remélhetőleg hagyományosan lehet elkezdeni az új tanévet.
„Maruzsa Zoltán könnyen mondja ezt, hiszen ahhoz képest valóban sikeres volt a tanév, hogy ők egy fűszálat nem tettek keresztbe az ügy érdekében, miközben sokan megszakadtunk” – mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi ügyvivője, Országos Választmányának tagja a Népszavának. Szerinte a kép nagyon felemás, volt ahol valóban nagyon jól sikerült az átállás, máshol viszont kifejezetten rosszul.
A Szülői Hang közösség alapítója, Miklós György tapasztalatai szerint a legkisebbek, főként az elsősök esetében egyáltalán nem működött az önálló munka. Állandóan foglalkozni kellett velük, gyakorlatilag a szülők végezték el a tanító feladatát és ez rengeteg idő és energia, ráadásul nem mindenki tudja jól csinálni. Szerinte teljesen lehetetlen helyzetbe kerültek például az egyedülálló szülők, főleg akiknek több gyereke is van. A helyzet nem fog változni, ha ősztől ismét távoktatás lesz. Úgy látja, hogy a nagyobbak, felső tagozatosok és gimnazisták elég jól tudtak önállóan haladni, csak néha kellett nekik segíteni. „De ez sem igaz mindenkire, aki nem szokott hozzá az önállósághoz, vagy csak olyankor tanul otthon, ha tudja, hogy számon fogják kérni, az nagyon könnyen elveszett ebben a szituációban” - mondta Miklós György.
„Véletlenül összefutottam néhány szülővel a napokban, és eléggé kétségbe vannak esve a digitális oktatás gondolatától. A legfontosabb, hogy ezt még egyszer nem szabad így csinálni, nem szabad hagyni, hogy mindenféle támogatás és ellátás nélkül maradjanak azok a kisgyerekes családok, ahol mindenképpen otthon kell lennie egy felnőttnek, aki így kiesik a munkából” - mondta Nagy Erzsébet.
A PDSZ ügyvivője amiatt aggódik, hogy a már a szabadságok is el fognak fogyni. Ők azt javasolják, hogy az egészségbiztosításról szóló törvényt módosítsák úgy, hogy a keresőképtelenséget azoknál is meg lehessen állapítani, akik egészséges gyerekkel vannak otthon, és a táppénz mellé kapjanak kiegészítő állami támogatást is. Ha viszont a járványhelyzetben kinyitják az iskolákat az alsósok számára, akkor szerintük szükség lesz pluszszakemberekre.
Miklós György szerint a tananyagot, tanterveket is felül kellene vizsgálni és nagyobb szabadságot kellene biztosítani a tanároknak. Úgy látja, hogy sokszor eddig is épphogy csak be tudták fejezni az anyagot év végére, és egy ilyen feszített tempóba nem férnek bele a rendkívüli helyzetek. Véleménye szerint a hagyományos tanítás helyett sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kreatív, önálló vagy csoportos projektmunkára.
Plusz problémát jelenthet, hogy szeptembertől egy új Nemzeti Alaptantervet kellene digitalizálni. „Akkor is dupla munka lenne, „ha nem egy korszerűtlen, XIX. századi, zavaros giccsről lenne szó” - mondta Nagy Erzsébet. A PDSZ továbbra is az új alaptanterv halasztásáért küzd.
„Szintén komoly probléma, hogy alig vannak olyan segédeszközök, szoftverek, amelyek a távoktatásra alkalmasak, pedig ezek ma már a hagyományos iskolai oktatásban is elengedhetetlenek lennének. Csakúgy, mint a tankönyvekből, ezekből sincs választék, hiába ajánlották a termékeiket a magáncégek akár ingyenesen is a karantén idején, ez hosszú távon nem tartható” - tette hozzá Miklós György.
Logaritmus helyett pénzügyi játékokon keresztül tanulnak majd a diákok, az őskort és Hammurapi törvénykönyvét felváltja az őstörténet, illetve jön egy új tantárgy: a digitális kultúra. Ez csak néhány változás, amit ősztől hoz az életbe lépő új tantervi szabályozás. Most összegyűjtött, mi mindenre kell számítani szeptembertől.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
|