Kinek jár ingyenes tankönyv a 2020/2021-es tanévben?

Szeptembertől a tankönyvek terén is változások lesznek - mutatjuk, kiket érint.

  • Eduline

Ingyenes tankönyvellátást biztosít 2020 szeptemberétől valamennyi tanulónak a nemzeti köznevelési törvény módosítása - szavazták meg pénteken a Parlamentben.

Befejeződött a 2013/2014-es tanévben indult folyamat, amellyel felmenő rendszerben vezették be az ingyenes tankönyvellátást. A tavalyi tanévben az első kilenc évfolyamon juthattak hozzá térítésmentesen a tankönyvekhez a diákok, idén teljesen kibővült a támogattottak köre.

Az ingyenes tankönyvellátásra több mint 12 milliárd forintot fordítottak évente, ez a forrás tovább bővül majd - mondta korábban Bódis József. Kiemelte: az intézkedés, már több, mint egymillió diákot érint.

A döntés a kormány szerint egy-egy tanuló esetében 10-15 ezer forintos támogatást jelent, ami valóban nagy terhet vesz lesz le a szeptemberben amúgy is költésges iskolakezdést intéző szülők válláról. Sok helyen azonban korábban gondot okozott, hogy az ingyenes tankönyveket a diákok csak kölcsönbe kapták az iskolától, így nem írhattak a munkafüzetekbe, tankönyvekbe.

Akkor kik kaphatnak ingyenesen tankönyveket?

Ahogy már írtuk, a tankönyvellátás eddig az 1-9. évfolyamon volt ingyenest, a döntés most ezt terjeszti ki mindenkire, aki a köznevelésben és a szakképzésben tanul. Így elsőtől egészen tizenkettedikig ingyenesek a tankönyvek minden diáknak.

Miket kapnak ingyenesen a diákok? Az új Nemzeti alaptantervhez készített tankönyvek nemrég jelentek meg, azonban máris rengeteg kritikát kaptak szaktanároktól és szakmai egyesületektől is. A kritikákra Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta, politikai alapú támadás, a szakmai szervezetek és szakértők többsége kétségbeesetten néznik, miből kell jövőre tanítani.

Ismerős oldalak az új tankönyvekben - van amit mégis érdemes megtartani?

Érdekes hasonlóság van az új Nemzeti tantervhez készült tankönyvek és a régi Mozaikos matekkönyvek között.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.