A PSZ online tanévzáró sajtótájékoztatóján szó volt a második félév zárásáról, béremelésről, iskolaőrségről és a tanárok terheléséről is.
A Pedagógusok Szakszervezete azt kéri a kormánytól, hogy teremtse meg a fedezetet a bérek megfelelő rendezéséhez a jövő évi költségvetésben. Szabó Zsuzsa, az érdekvédelmi szervezet vezetője elmondta a hétfői sajtótájékoztatón, hogy a koronavírus-járvány miatti rendkívüli helyzetben a tanárok aktív közreműködésének köszönhetően sikerült eredményesen zárni a tanévet. Kitért arra is, hogy rendben sikerült az érettségiket megszervezni, ebben is aktívan közreműködtek a tanárok.
Hozzátette, hogy a tanárok "kizsigereltek", óriási munkaterhek mellett rendkívül keveset keresnek, ami a presztízsük zuhanásához vezet. Kijelentette, hogy lépni fognak, a sztrájkbizottság működését csak felfüggesztették, de amint a járványhelyzet engedi, a bizottság folytatja tevékenységét. Szóba került a bérek emelése, és hogy szerintük szintén nélkülözhetetlen a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak béremelése is.
Szabó Zsuzsa arra szólította fel a kormányt, a fix óraszámokat heti 22 órában határozzák meg. Csökkenteni kell a munkaterheket, szükséges a pályakezdők kiemelt támogatása is a pálya presztízsének javítása érdekében - fűzte hozzá.Megjegyezte: az ágazati szakmai bérpótlék júliustól 10 százalékos béremelést jelent, ezzel azonban nem lehetnek elégedettek. Jelezte: a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács - amelynek összehívását követelték - várhatóan még ebben a hónapban ülést tart.
A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor a szakképzés átszervezéséről beszélt. Azt mondta: mindenféle érdekegyeztetés nélkül terjesztették be és fogadták el az új szakképzési törvényt, emiatt az Alkotmánybírósághoz fordultak. Elmondta, hogy az átlagosan 30 százalékosra ígért béremelés a hozzájuk érkezett jelzések szerint alig 25 százalékos. A technikai dolgozóknál, a szakképzési centrumok többségében, átlagosan alig 4 százalékos bérfejlesztés valósult meg.
Totyik Tamás, szintén alelnök értékelése szerint a digitális oktatás sikere nem az oktatási kormányzaton múlt: a tanárok és szülők erőfeszítéseinek köszönhető, hogy a rendszer nem omlott össze. Hét pontban foglalta össze követeléseiket egy esetleges jövőbeni járványhelyzet esetére. Ezek között szerepel az ingyenes internet-hozzáférés az ország teljes területén, a NAT teljes újragondolása, a rugalmasabb tantervi, illetve valódi digitális tartalommal megtöltött szabályozás és úgy gondolja, hogy szükség van intézményi felületek kialakítására még a nyáron. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy távoktatási szakemberek kell alkalmazni és a tanárok továbbképzését is meg kell valósítani.
Az iskolaőrséggel kapcsolatban azt mondta: „az erőszak semmilyen formájának nincs helye az oktatási intézményekben, ugyanakkor a társadalom állapotát az iskola teljes mértékben leképezi, ez mutatkozik meg a belső feszültségekben. A kényszerítő eszközök - mint például a gumibot - alkalmazása azonban teljes mértékben elfogadhatatlan az oktatási intézményekben "12 éves gyerekekkel szemben."
Iskolák a járvány alatt: szeptemberben minden visszatérhet a megszokott kerékvágásba?
Mégsem jelent akkora kockázatot az iskolák működése a járvány alatt? Az Edinburgh-i Egyetem szakértői szerint nem azt a kérdést kellene feltenni, hogy biztonságos-e újranyitni az iskolákat, hanem hogy elég biztonságosak-e az iskolák, hogy újranyithassanak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
