A PSZ online tanévzáró sajtótájékoztatóján szó volt a második félév zárásáról, béremelésről, iskolaőrségről és a tanárok terheléséről is.
A Pedagógusok Szakszervezete azt kéri a kormánytól, hogy teremtse meg a fedezetet a bérek megfelelő rendezéséhez a jövő évi költségvetésben. Szabó Zsuzsa, az érdekvédelmi szervezet vezetője elmondta a hétfői sajtótájékoztatón, hogy a koronavírus-járvány miatti rendkívüli helyzetben a tanárok aktív közreműködésének köszönhetően sikerült eredményesen zárni a tanévet. Kitért arra is, hogy rendben sikerült az érettségiket megszervezni, ebben is aktívan közreműködtek a tanárok.
Hozzátette, hogy a tanárok "kizsigereltek", óriási munkaterhek mellett rendkívül keveset keresnek, ami a presztízsük zuhanásához vezet. Kijelentette, hogy lépni fognak, a sztrájkbizottság működését csak felfüggesztették, de amint a járványhelyzet engedi, a bizottság folytatja tevékenységét. Szóba került a bérek emelése, és hogy szerintük szintén nélkülözhetetlen a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak béremelése is.
Szabó Zsuzsa arra szólította fel a kormányt, a fix óraszámokat heti 22 órában határozzák meg. Csökkenteni kell a munkaterheket, szükséges a pályakezdők kiemelt támogatása is a pálya presztízsének javítása érdekében - fűzte hozzá.Megjegyezte: az ágazati szakmai bérpótlék júliustól 10 százalékos béremelést jelent, ezzel azonban nem lehetnek elégedettek. Jelezte: a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács - amelynek összehívását követelték - várhatóan még ebben a hónapban ülést tart.
A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor a szakképzés átszervezéséről beszélt. Azt mondta: mindenféle érdekegyeztetés nélkül terjesztették be és fogadták el az új szakképzési törvényt, emiatt az Alkotmánybírósághoz fordultak. Elmondta, hogy az átlagosan 30 százalékosra ígért béremelés a hozzájuk érkezett jelzések szerint alig 25 százalékos. A technikai dolgozóknál, a szakképzési centrumok többségében, átlagosan alig 4 százalékos bérfejlesztés valósult meg.
Totyik Tamás, szintén alelnök értékelése szerint a digitális oktatás sikere nem az oktatási kormányzaton múlt: a tanárok és szülők erőfeszítéseinek köszönhető, hogy a rendszer nem omlott össze. Hét pontban foglalta össze követeléseiket egy esetleges jövőbeni járványhelyzet esetére. Ezek között szerepel az ingyenes internet-hozzáférés az ország teljes területén, a NAT teljes újragondolása, a rugalmasabb tantervi, illetve valódi digitális tartalommal megtöltött szabályozás és úgy gondolja, hogy szükség van intézményi felületek kialakítására még a nyáron. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy távoktatási szakemberek kell alkalmazni és a tanárok továbbképzését is meg kell valósítani.
Az iskolaőrséggel kapcsolatban azt mondta: „az erőszak semmilyen formájának nincs helye az oktatási intézményekben, ugyanakkor a társadalom állapotát az iskola teljes mértékben leképezi, ez mutatkozik meg a belső feszültségekben. A kényszerítő eszközök - mint például a gumibot - alkalmazása azonban teljes mértékben elfogadhatatlan az oktatási intézményekben "12 éves gyerekekkel szemben."
Iskolák a járvány alatt: szeptemberben minden visszatérhet a megszokott kerékvágásba?
Mégsem jelent akkora kockázatot az iskolák működése a járvány alatt? Az Edinburgh-i Egyetem szakértői szerint nem azt a kérdést kellene feltenni, hogy biztonságos-e újranyitni az iskolákat, hanem hogy elég biztonságosak-e az iskolák, hogy újranyithassanak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
