"Beláthatatlan következményei lesznek a lemaradásnak a gyerekek jövőjét tekintve"

Mi lesz a következő tanévben a távoktatásból kimaradt diákokkal? Sokuknak, mint kiderült nem volt lehetőségük a júniusi, kéthetes iskolai felzárkózásra sem.

  • Eduline

Lehet, hogy nyitottak meg iskolák Magyarországon, de nem a legszegényebb helyeken

- tudta meg a 24.hu Nagy Erzsébettől, a Partners Hungary munkatársától. A Rosa Parks Alapítvány, a Motiváció Műhely és a Partners Hungary kutatásának kiegészítése jelent meg, melynek keretében tanodák pedagógusait, roma közösségi vezetőket és szülőket kérdeztek a távoktatás tapasztalatairól.

A június eleji iskolanyitások tehát ezek szerint nem valósultak meg mindenhol, ezzel együtt lehetőségük sem volt a diákoknak a plusz felzárkózásra. Az oldal értesülései szerint ráadásul az utóbbi napokban megnövekedett a pótvizsgára szoruló gyerekek száma. A digitális oktatásba be nem kapcsolódott gyerekeket többféle módon szankcionálták az utóbbi hetekben - írják, hozzátéve: a kutatás válaszainak többsége az igazolatlan órát és rossz érdemjegyet jelölte meg, de előfordult, hogy az önkormányzat vagy gyermekvédelem felé is jelezték a problémát.

A felmérés 48 tanoda és 35 roma közösségi szervezet, valamint 45 Borsod- és Szabolcs-Szatmár megyei szülő válaszát elemzi. A megkérdezettek becslése szerint a tanodás gyerekek és fiatalok átlag kétharmada tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba.

Mi lesz szeptembertől?

A felmérés szerint sokan kiemelték, hogy az egyéni fejlesztések lehetőségét meg kellene teremteni: „az iskolák álljanak rendelkezésre a tanodákkal együtt augusztus hónapban segíteni a tanulókat, akik otthoni körülmények között nem tudtak haladni”.

Egyelőre azonban Nagy Erzsébet szerint sem a szülőknek, sem az intézményeknek nincsen elképzelése arról, miként tudják majd behozni a lemaradást az érintett diákok: „beláthatatlan következményei lesznek a gyerekek jövőjét tekintve”.

Szomorú számok: van ahol csak a diákok kétharmada tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba

A távoktatás sikerességéhez hiányoznak az eszközök, a diákoknak nincs megfelelő terük és módszertanuk az önálló tanuláshoz, a szülők pedig nem tudnak hatékonyan segíteni - derül ki egy friss kutatásból.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.