"Beláthatatlan következményei lesznek a lemaradásnak a gyerekek jövőjét tekintve"

Mi lesz a következő tanévben a távoktatásból kimaradt diákokkal? Sokuknak, mint kiderült nem volt lehetőségük a júniusi, kéthetes iskolai felzárkózásra sem.

  • Eduline

Lehet, hogy nyitottak meg iskolák Magyarországon, de nem a legszegényebb helyeken

- tudta meg a 24.hu Nagy Erzsébettől, a Partners Hungary munkatársától. A Rosa Parks Alapítvány, a Motiváció Műhely és a Partners Hungary kutatásának kiegészítése jelent meg, melynek keretében tanodák pedagógusait, roma közösségi vezetőket és szülőket kérdeztek a távoktatás tapasztalatairól.

A június eleji iskolanyitások tehát ezek szerint nem valósultak meg mindenhol, ezzel együtt lehetőségük sem volt a diákoknak a plusz felzárkózásra. Az oldal értesülései szerint ráadásul az utóbbi napokban megnövekedett a pótvizsgára szoruló gyerekek száma. A digitális oktatásba be nem kapcsolódott gyerekeket többféle módon szankcionálták az utóbbi hetekben - írják, hozzátéve: a kutatás válaszainak többsége az igazolatlan órát és rossz érdemjegyet jelölte meg, de előfordult, hogy az önkormányzat vagy gyermekvédelem felé is jelezték a problémát.

A felmérés 48 tanoda és 35 roma közösségi szervezet, valamint 45 Borsod- és Szabolcs-Szatmár megyei szülő válaszát elemzi. A megkérdezettek becslése szerint a tanodás gyerekek és fiatalok átlag kétharmada tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba.

Mi lesz szeptembertől?

A felmérés szerint sokan kiemelték, hogy az egyéni fejlesztések lehetőségét meg kellene teremteni: „az iskolák álljanak rendelkezésre a tanodákkal együtt augusztus hónapban segíteni a tanulókat, akik otthoni körülmények között nem tudtak haladni”.

Egyelőre azonban Nagy Erzsébet szerint sem a szülőknek, sem az intézményeknek nincsen elképzelése arról, miként tudják majd behozni a lemaradást az érintett diákok: „beláthatatlan következményei lesznek a gyerekek jövőjét tekintve”.

Szomorú számok: van ahol csak a diákok kétharmada tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba

A távoktatás sikerességéhez hiányoznak az eszközök, a diákoknak nincs megfelelő terük és módszertanuk az önálló tanuláshoz, a szülők pedig nem tudnak hatékonyan segíteni - derül ki egy friss kutatásból.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.