Valóban káros is lehet az iskolaőrök megjelenése? Miért nem működnek a megelőző foglalkozások a hazai iskolákban? Újabb infók derültek ki a kérdésben.
Sok helyen tapasztalat, hogy az iskolaőr, vagy más, testi kényszer alkalmazásával is felhatalmazott rendfenntartó személyek jelenléte az iskolákban egyenesen ronthatja a helyzetet
- írja a nyest.hu, hozzátéve: elidegenítheti az amúgy is már nehezen kezelhető gyerekeket, és végeredményben akár komolyabb problémákat is okozhat. Hasonlókról számolt be a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is, úgy vélik, kérdéses, hogy a megfelelő szakértelem híján az iskolaőrök alkalmasak lesznek-e a gyerekekkel való megfelelő bánásmódra - írták korábban közleményükben.
Az elmúlt évben a kormányzat összesen 23 millió forintot költött az iskolai erőszak megelőzésére - ezt Maruzsa Zoltán államtitkár közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével. Hozzátette, idén ezt a kormány 30 millióra emeli. Ez az összeg az oldal szerint "nevetségesen alacsony", szerintük ez a keret gyakorlatilag nem adott lehetőséget a megelőző foglalkozásokra.
Míg egy ilyen foglalkozás (felvilágosító tanfolyam vagy pszichodráma-foglalkozás) a nyest.hu utánjárása szerint 25 ezer forintnál kezdődik alkalmanként, az idei év megelőzésre szánt kerete azt mutatja, egy harminc fős osztályra a megemelt összegből évi 690 forint jut, azaz kicsivel több, mint 36 évente vehetnének igénybe egy ilyen típusú megelőző foglalkozást - írják. Holott - teszik hozzá - a megelőzésre évente lehetőleg többe ilyen programot is kellene szervezni.
Megelőző programok márpedig úgy tűnik, vannak, ahol működnek: ebben a cikkünben összegyűjtöttünk néhány, magyar iskolákban működő alternatívát, de a külföldieknek is utánanéztünk már.
"Az iskolaőr komolyabb hatáskörrel rendelkező biztonsági őr lesz"
Az iskolai agresszió megfékezésére nem iskolaőrségre, hanem megelőzést segítő szakemberekre lenne szükség a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint, ezért elutasítják a benyújtott törvényjavaslatot - írják közleményükben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
