Valóban káros is lehet az iskolaőrök megjelenése? Miért nem működnek a megelőző foglalkozások a hazai iskolákban? Újabb infók derültek ki a kérdésben.
Sok helyen tapasztalat, hogy az iskolaőr, vagy más, testi kényszer alkalmazásával is felhatalmazott rendfenntartó személyek jelenléte az iskolákban egyenesen ronthatja a helyzetet
- írja a nyest.hu, hozzátéve: elidegenítheti az amúgy is már nehezen kezelhető gyerekeket, és végeredményben akár komolyabb problémákat is okozhat. Hasonlókról számolt be a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is, úgy vélik, kérdéses, hogy a megfelelő szakértelem híján az iskolaőrök alkalmasak lesznek-e a gyerekekkel való megfelelő bánásmódra - írták korábban közleményükben.
Az elmúlt évben a kormányzat összesen 23 millió forintot költött az iskolai erőszak megelőzésére - ezt Maruzsa Zoltán államtitkár közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével. Hozzátette, idén ezt a kormány 30 millióra emeli. Ez az összeg az oldal szerint "nevetségesen alacsony", szerintük ez a keret gyakorlatilag nem adott lehetőséget a megelőző foglalkozásokra.
Míg egy ilyen foglalkozás (felvilágosító tanfolyam vagy pszichodráma-foglalkozás) a nyest.hu utánjárása szerint 25 ezer forintnál kezdődik alkalmanként, az idei év megelőzésre szánt kerete azt mutatja, egy harminc fős osztályra a megemelt összegből évi 690 forint jut, azaz kicsivel több, mint 36 évente vehetnének igénybe egy ilyen típusú megelőző foglalkozást - írják. Holott - teszik hozzá - a megelőzésre évente lehetőleg többe ilyen programot is kellene szervezni.
Megelőző programok márpedig úgy tűnik, vannak, ahol működnek: ebben a cikkünben összegyűjtöttünk néhány, magyar iskolákban működő alternatívát, de a külföldieknek is utánanéztünk már.
"Az iskolaőr komolyabb hatáskörrel rendelkező biztonsági őr lesz"
Az iskolai agresszió megfékezésére nem iskolaőrségre, hanem megelőzést segítő szakemberekre lenne szükség a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint, ezért elutasítják a benyújtott törvényjavaslatot - írják közleményükben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
