A PDSZ szerint az égető tanárhiány lassan ellehetetleníti a magyar oktatást

Az oktatással kapcsolatban most a legtöbb embert az iskolaőrség bevezetése foglalkoztatja, de a PDSZ szerint a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény parlamenthez benyújtott módosító indítványában annál súlyosabb változtatások is vannak.

  • Eduline

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint nagyon súlyos változtatásokat hozhat a jövőben az Nkt. (Nemzeti Köznevelésről szóló törvény) parlamenthez benyújtott módosító indítványa – írja a Szabad Pécs. Hozzáteszik, a pedagógus szakszervezetnek nincs kétsége afelől, hogy a képviselők elfogadják majd a javaslatot, és ha ez így lesz, akkor a jövőben ezentúl miniszteri rendelet fogja megmondani azt, hogy milyen képesítés kell az egyes pedagógusi és egyéb munkakörök betöltéséhez.

Ami jó hír szerintük, hogy kikerült a módosító javaslatból a tagozatok megszüntetésének terve. Így a PDSZ szerint marad némi esély arra, hogy az általános iskolai oktatás során valamennyire érvényesüljenek a gyerekek életkori sajátosságai, nem ugyanazokkal az emberekkel és módszerekkel fogják tanítani a hatéves kisiskolásokat és a középiskolába készülő kamaszokat.

Képesítés nélküli tanerő?

A törvénymódosítás nem csak kiegészíti vagy módosítja a Nemzeti köznevelési törvény számos pontját, hanem jó pár cikkelyt hatályon kívül helyez. Ilyenek például a képesítésekre vonatkozó szabályok. Vagyis, a szakszervezet szerint ha a parlament elfogadja a javaslatot, akkor érvényét veszti az a táblázat, ami eddig meghatározta, hogy milyen állást milyen képesítéssel lehet betölteni.

A PDSZ szerint az égető tanárhiány lassan ellehetetleníti a magyar oktatást. Úgy gondolják, hogy a javaslat elfogadásával a miniszter fogja megmondani, ki taníthat, és ki nem. Abban egyetértenek, hogy a tanárhiánnyal foglalkozni és kezelni kell, de nem az a megoldás, hogy képesítés nélküli munkavállalókkal végeztetnek el olyan munkát, amit pedagógusok végeztek eddig, akik évekig tanulnak az egyetemen vagy a főiskolán erről.

 Akkor lesz elég tanár, ha a tanári pálya vonzó lesz a fiatalok számára, a rutinos pedagógusokat pedig anyagilag és erkölcsileg egyaránt megbecsülik – írják.

Lassan nem lesz, aki tanítson? Friss számok a tanárhiányról

Továbbra is komoly probléma a tanárhiány az általános iskolákban és a gimnáziumokban is, de problémát jelent az óvodákban is. Nézzük meg a legfrissebb statisztikákat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.