Horvátországban mától nincs kifogás - senki nem maradhat ki a suliból

Horvátországban mától a szülőknek alaposan meg kell indokolniuk, ha hivatkozva nem küldik gyermeküket iskolába, Szlovéniában pedig a 9. osztályosok számára is elindul az oktatás - írta a helyi sajtó.

  • MTI

Horvátországban a koronavírus-járvány enyhülésével, szigorú óvintézkedések mellett május 11-én kinyithattak a felsőoktatási intézmények, az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatos osztályai. A kormány ugyanakkor a szülőkre bízta, hogy engedik-e a gyerekeiket iskolába, vagy a tanévet távoktatás formájában kívánják folytatni és befejezni. Az elmúlt két hétben a kisiskolások mindössze két százaléka tért vissza az iskolapadokba.

Az oktatási minisztérium legújabb rendelete szerint mától csak megfelelő indoklás esetén maradhatnak ki a gyerekek az iskolából. Objektív okként említik a betegséget, továbbá, ha iskola nem tudja megoldani a gyerekek megfelelő szállítását, vagy járványgóc alakul ki valahol. Szubjektív ok, ha a családban súlyosan beteg valaki, valamint, ha szülők félelemből nem merik iskolába küldeni gyermeküket. Utóbbi rendes körülmények között nem lehetne kifogás - mutatott rá a minisztérium, hozzátéve, ezen gyerekek számára továbbra is biztosítva lesz az online oktatás, és később is csatlakozhatnak osztálytársaikhoz.

A szomszédos Szlovéniában egy héttel később, május 18-án indult meg az oktatás az általános iskolák alsó tagozatos diákjai számára, május 25-től pedig a kilencedikesek is visszatérhetnek az iskolapadokba. A kormány annak a lehetőségét is megvizsgálja, hogy még a tanév vége előtt a felső tagozatos osztályban is elindítsák az oktatást. A múlt héten a kisdiákoknak a 35 százaléka, az óvodásoknak pedig a fele tért vissza a nevelési-oktatási intézményekbe.

Míg Horvátországban a szülőknek korábban írásban kellett nyilatkozniuk arról, hogy a közegészségügyi intézet ajánlásai ellenére, saját felelősségükre küldik iskolába gyermeküket, Szlovéniában mindössze arról kellett nyilatkozniuk, hogy a gyermekük az elmúlt két hétben nem volt beteg és nem érintkezett olyannal, akik megfertőződött az új koronavírussal, továbbá, ha a gyermeken bármilyen tünet mutatkozik, otthon marad.

Maruzsa Zoltán: az iskolai kiscsoportok létszámáról nem született szabály

Nem született központi szabályozás a júniustól szervezhető kiscsoportos iskolai foglalkozásokra, a pedagógusminősítést pedig néhány tanár számára mégis megtartják ebben a tanévben - derült ki mindez a vasárnapi operatív törzs sajtótájékoztatóján.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.