Angliában fontolóra kell venni az iskolák kinyitását a nyári szünetben

A brit gyermekjogi biztos szerint meg kell fontolni, hogy az iskolák kinyissanak-e nyáron, de a szülők és a tanárok is ellenezhetik, ha elveszítik a szünetet.

  • Eduline

Anne Longfield, Anglia gyermekjogi biztosa szerint az iskoláknak fontolóra kell venniük a nyitást valamilyen formában a hathetes nyári szünet alatt, hogy segítsék a gyermekeket a tantervben való felzárkóztatásban, és hogy felügyeletet tudjanak biztosítani azoknak a gyerekeknek, akiknek szülei visszatérnek a munkába – olvasható The Guardian oldalán.

Longfield szerint az iskolák játék-, sport- és ifjúsági dolgozókat vonhatnának be a diákok felügyeletéhez. A tanárok egyelőre nem támogatják a nyári szünetben való oktatást. Az oktatás kitolása a szünetre egyenlő lehet azzal, hogy a szabadságok lerövidülnek, vagy nem is lesznek. Margaret Morrissey, a Parents Outloud érdekvédelmi csoport alapítója elmondta: „Jelenleg az iskolák nyitottak és online oktatást végeznek. Miután ennek vége, mindenkinek, beleértve a diákokat is, valódi szünidőre lesz szüksége. A nyári szünet megszüntetése további zavart okozna. A szeptember első hetében kezdődő időszakra kell törekednünk.”

Kevin Courtney, a National Education Union (NEU) főtitkára elmondta: „A kormány tisztában van vele, ahogy a NEU is, hogy egyértelmű tudományos bizonyítékok kellenek ebben a kérdésben. Az Oktatási Minisztériumnak gondoskodnia kell az iskolák teljes megnyitásához való visszatérés megtervezéséről és szervezéséről, ám ez egyelőre nem kérdés.”

A Klebelsberg Központ is kiállt a tanárokért: senki ne maradjon fizetés nélkül ebben az időszakban

Bár legutóbb a megbízási jogviszonyban dolgozó tanárok fizetés nélkül maradásáról írtunk, most kiderült, a Klebelsberg Központ korábban már felszólította a tankerületeket, mindenkinek biztosítsanak ezek után is megfelelő munkát, fizetéssel együtt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.