Hetente kétszer papíron - így oldják meg a hátrányos helyzetű települések a távoktatást

A koronavírus-járvány miatt bezártak az iskolák, a jobb helyzetben lévő diákok számítógép mellett, Facebook-csoportokat használva, a tanárok internetes jelenlétével folytatják a tanulást. De hogyan oldják ezt meg a hátrányosabb helyzetű tanulók?

  • Eduline

A tarnabodi gyerekek nem ilyen szerencsések, itt a legtöbb családban nincs számítógép, de ha lenne, internetet akkor is csak nagyon kevesen tudnának fizetni - írja a Népszava. Így az iskola másik módszert dogozott ki – tudták meg Nyírfalvi Melinda igazgatótól –, a tanárok otthon állítják össze az osztályok és tantárgyak szerinti feladatlapokat, foglalkoztatókat, amelyeket az intézményben kinyomtatnak, majd hetente kétszer, kedden és pénteken a meleg ebéddel együtt kivisznek a diákoknak. Ilyenkor hozzák vissza a kitöltött feladatlapokat is, amelyeket aztán a köztes időben a pedagógusok ki is javítanak.

Az igazgatónő szerint noha időnként kell egy kis csokival vagy jutalomajándékkal inspirálniuk őket a feladatok elvégzésére, nagyon jók az arányok, a gyerekek zöme megoldja és visszajuttatja a kiadott dossziékat, s csak alig egy-két helyen „vesznek el” a papírok.

Hellyel-közzel sikerült megoldanunk az átállást – mondta az oldalnak Rengel László, a drávamenti Heresznye polgármestere is. Az alig több mint 200 fős falu alsósainak nagy része a szomszédos Vízvárra jár. A családok nagy részénél nemhogy megfelelő informatikai eszköz, de internet sincsen, s bár a teleházban akad wifi és gép is, de az intézményt nem nyithatjuk ki, így papíralapon zajlik az oktatás - mondta a Népszavának.

Sajnos a szülők egy részét nem érdekli, tanul-e a gyerekük – magyarázta -, és előfordul, hogy hiába várják a tanítók a füzeteket, a szülők nem küldik el. A hét elején volt is kint az egyik tanár, de őt sem vették komolyan - mondta. Alsóbogáton is gondot jelnet a távoktatás. Ugyanis a falu többi, közel negyven iskolásának már csak a széles sávú internet hiánya okoz gondot - írja az oldal.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás arról számolt be a lapnak: tudomása szerint azokban az esetekben, amikor egy családnak semmilyen digitális eszköze, internetkapcsolata nincs, a tanárok valóban kinyomtatva juttatják el számukra a feladatlapokat.

A legtöbb esetben kicsi településekről beszélünk, így a feladatlapok eljuttatása nem jelent nagy gondot. Mivel az étkeztetés továbbra is működik, többen akkor adják oda a szülőknek a feladatlapokat, amikor az ételért mennek. A távoktatás szempontjából a valódi problémák szerintem ezután kezdődhetnek – fogalmazott Szűcs Tamás.

A PDSZ elnöke szerint a digitális munkarend „analóg változatával” nem egyszerű folyamatos munkára, tanulásra késztetni az érintett gyerekeket, ezért nagyon sok múlik a szülőkön is. Kérdés, mennyire mennyire figyelnek oda erre. Ehhez még hozzájön az is, hogy általában véve komoly ellentmondások vannak a jelenlegi tankönyvek, tantervek, és a digitális módszertan között.

Hogyan tanulnak az elsősök írni, olvasni a távoktatásban?

Vajon hogyan élik meg a távoktatásra való átállást az elsős kisiskolások, akik éppen most hagyták ott az óvodát, még szokják az iskolai szabályokat és írni, olvasni tanulnak? Általános iskolás tanárnőkkel beszélgettünk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.