Hetente kétszer papíron - így oldják meg a hátrányos helyzetű települések a távoktatást

A koronavírus-járvány miatt bezártak az iskolák, a jobb helyzetben lévő diákok számítógép mellett, Facebook-csoportokat használva, a tanárok internetes jelenlétével folytatják a tanulást. De hogyan oldják ezt meg a hátrányosabb helyzetű tanulók?

  • Eduline

A tarnabodi gyerekek nem ilyen szerencsések, itt a legtöbb családban nincs számítógép, de ha lenne, internetet akkor is csak nagyon kevesen tudnának fizetni - írja a Népszava. Így az iskola másik módszert dogozott ki – tudták meg Nyírfalvi Melinda igazgatótól –, a tanárok otthon állítják össze az osztályok és tantárgyak szerinti feladatlapokat, foglalkoztatókat, amelyeket az intézményben kinyomtatnak, majd hetente kétszer, kedden és pénteken a meleg ebéddel együtt kivisznek a diákoknak. Ilyenkor hozzák vissza a kitöltött feladatlapokat is, amelyeket aztán a köztes időben a pedagógusok ki is javítanak.

Az igazgatónő szerint noha időnként kell egy kis csokival vagy jutalomajándékkal inspirálniuk őket a feladatok elvégzésére, nagyon jók az arányok, a gyerekek zöme megoldja és visszajuttatja a kiadott dossziékat, s csak alig egy-két helyen „vesznek el” a papírok.

Hellyel-közzel sikerült megoldanunk az átállást – mondta az oldalnak Rengel László, a drávamenti Heresznye polgármestere is. Az alig több mint 200 fős falu alsósainak nagy része a szomszédos Vízvárra jár. A családok nagy részénél nemhogy megfelelő informatikai eszköz, de internet sincsen, s bár a teleházban akad wifi és gép is, de az intézményt nem nyithatjuk ki, így papíralapon zajlik az oktatás - mondta a Népszavának.

Sajnos a szülők egy részét nem érdekli, tanul-e a gyerekük – magyarázta -, és előfordul, hogy hiába várják a tanítók a füzeteket, a szülők nem küldik el. A hét elején volt is kint az egyik tanár, de őt sem vették komolyan - mondta. Alsóbogáton is gondot jelnet a távoktatás. Ugyanis a falu többi, közel negyven iskolásának már csak a széles sávú internet hiánya okoz gondot - írja az oldal.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás arról számolt be a lapnak: tudomása szerint azokban az esetekben, amikor egy családnak semmilyen digitális eszköze, internetkapcsolata nincs, a tanárok valóban kinyomtatva juttatják el számukra a feladatlapokat.

A legtöbb esetben kicsi településekről beszélünk, így a feladatlapok eljuttatása nem jelent nagy gondot. Mivel az étkeztetés továbbra is működik, többen akkor adják oda a szülőknek a feladatlapokat, amikor az ételért mennek. A távoktatás szempontjából a valódi problémák szerintem ezután kezdődhetnek – fogalmazott Szűcs Tamás.

A PDSZ elnöke szerint a digitális munkarend „analóg változatával” nem egyszerű folyamatos munkára, tanulásra késztetni az érintett gyerekeket, ezért nagyon sok múlik a szülőkön is. Kérdés, mennyire mennyire figyelnek oda erre. Ehhez még hozzájön az is, hogy általában véve komoly ellentmondások vannak a jelenlegi tankönyvek, tantervek, és a digitális módszertan között.

Hogyan tanulnak az elsősök írni, olvasni a távoktatásban?

Vajon hogyan élik meg a távoktatásra való átállást az elsős kisiskolások, akik éppen most hagyták ott az óvodát, még szokják az iskolai szabályokat és írni, olvasni tanulnak? Általános iskolás tanárnőkkel beszélgettünk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.