Rengeteg iskola van nyitva a veszélyhelyzet idején is. Szűcs Tamást, a Pedagógusok Demokratikus Szakszerveztének (PDSZ) elnökét kérdeztük többek között arról, miért szükséges az ügyelet azokban az iskolákban, ahol egyébként nincs működő gyerekfelügyelet sem, mégis vállalják a kockázatot a jelenlegi helyzetben.
A PDSZ múlt heti nyílt levelében többek között azt is kérte, töröljék el az intézményvezetők és a helyettesek kötelező ügyeletét. Ugyanis, mint kiderült, a szakszervezet információi szerint körülbelül 300 ügyeletre kijelölt iskola tart jelenleg is nyitva országszerte. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke az Eduline-nak elmondta: ezeknél az intézményeknél nagyon alacsony az igénybevétel. Kevés helyen működik ténylegesen gyerekfelügyelet, így az intézmények többsége feleslegesen, ráadásul kockázatot vállalva van nyitva – mondta Szűcs Tamás.
Az elnök azt is elmondta, az intézmények rezsikiadásait jellemzően visszafogták, így sok helyen
üres épületekben fagyoskodnak az iskolaigazgatók, helyettesek.
Mi ennek az oka? A március közepén kiadott kormányrendelet szerint az országban kijelölt intézményeknek kell ellátniuk az ügyeleti működést. A gyakorlat azonban azt mutatja, a most működő intézményekhez képest jóval kevesebb ilyen hely is elég lenne. A PDSZ követeléseire ennek ellenére még nem érkezett még válasz, intézkedés sem történt.
A szakszervezet elnöke azt is elmondta, a már említett kijelölt helyszínek sem váltják egymást idővel, vagyis egy adott városban ugyanaz a néhány intézmény tart nyitva a veszélyhelyzet teljes ideje alatt. Ennek értelmében nagy valószínűséggel az ottani dolgozók sem cserélődnek – ez azt jelenti, ugyanazok a dolgozók vannak terhelve (és veszélynek kitéve) az ügyelet teljes működése alatt.
Szűcs Tamás szerint emiatt is fontos lenne az arányosabb teherelosztás, amit a fenntartóknak kellene biztosítaniuk. A fennálló helyzetekre pedig rugalmasan kellene reagálni – tette hozzá. Úgy véli, az ügyelő igazgatók home office-ban is ugyanúgy el tudnák látni a feladataikat, az ügyelet pedig lehetne tervezhető.
Működhetne például előzetes igényfelmérés alapján - javasolta az elnök -, így azokba az iskolákba, óvodákba, ahol mégis meg kellene megoldani az ügyeletet, néhány nappal előtte azt jeleznék a szülők, így időben cselekednének az addig otthonról dolgozók is – tette hozzá.
Mi lesz később?
A szakszervezet közleményében azt is jelezte, hogy nem tartják helyesnek, hogy a szülőknek nem kell semmilyen módon igazolniuk, hogy nem képesek ellátni gyermekük felügyeletét. Ez Szűcs Tamás szerint azt is eredményezheti, hogy később - ahogy egyre jobban fáradnak el a családok mentálisan - több gyerek felügyeletét kellene megoldani az iskoláknak, óvodáknak, ezt pedig a jelenlegi szabályok szerint nem vizsgálhatják felül. Így még nagyobb számban, nagyobb kockázatot vállalva lennének az ügyeletes intézményekben – hangsúlyozta.
A kérdés már más országokban is felmerült: a brit Iskolaigazgatók Országos Egyesületének (NAHT) elnöke, Paul Whiteman azt mondta: sok kolléga jogosan aggódik a szeretteiért, és érthető módon aggódik a személyes kockázata miatt is. Van azonban, ahol már biztosan nem fognak kinyitni az iskolák ebben a tanévben.
Ezek a nap képei - vannak iskolák, ahova bejárnak a diákok
Néhány iskola kislétszámú gyermekfelügyeletet biztosít azoknak, akiknek akik nem tudnak otthon maradni és távoktatásban tanulni. Képek a kislétszámú iskolai felügyeletről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
