Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Rengeteg iskola van nyitva a veszélyhelyzet idején is. Szűcs Tamást, a Pedagógusok Demokratikus Szakszerveztének (PDSZ) elnökét kérdeztük többek között arról, miért szükséges az ügyelet azokban az iskolákban, ahol egyébként nincs működő gyerekfelügyelet sem, mégis vállalják a kockázatot a jelenlegi helyzetben.
A PDSZ múlt heti nyílt levelében többek között azt is kérte, töröljék el az intézményvezetők és a helyettesek kötelező ügyeletét. Ugyanis, mint kiderült, a szakszervezet információi szerint körülbelül 300 ügyeletre kijelölt iskola tart jelenleg is nyitva országszerte. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke az Eduline-nak elmondta: ezeknél az intézményeknél nagyon alacsony az igénybevétel. Kevés helyen működik ténylegesen gyerekfelügyelet, így az intézmények többsége feleslegesen, ráadásul kockázatot vállalva van nyitva – mondta Szűcs Tamás.
Az elnök azt is elmondta, az intézmények rezsikiadásait jellemzően visszafogták, így sok helyen
üres épületekben fagyoskodnak az iskolaigazgatók, helyettesek.
Mi ennek az oka? A március közepén kiadott kormányrendelet szerint az országban kijelölt intézményeknek kell ellátniuk az ügyeleti működést. A gyakorlat azonban azt mutatja, a most működő intézményekhez képest jóval kevesebb ilyen hely is elég lenne. A PDSZ követeléseire ennek ellenére még nem érkezett még válasz, intézkedés sem történt.
A szakszervezet elnöke azt is elmondta, a már említett kijelölt helyszínek sem váltják egymást idővel, vagyis egy adott városban ugyanaz a néhány intézmény tart nyitva a veszélyhelyzet teljes ideje alatt. Ennek értelmében nagy valószínűséggel az ottani dolgozók sem cserélődnek – ez azt jelenti, ugyanazok a dolgozók vannak terhelve (és veszélynek kitéve) az ügyelet teljes működése alatt.
Szűcs Tamás szerint emiatt is fontos lenne az arányosabb teherelosztás, amit a fenntartóknak kellene biztosítaniuk. A fennálló helyzetekre pedig rugalmasan kellene reagálni – tette hozzá. Úgy véli, az ügyelő igazgatók home office-ban is ugyanúgy el tudnák látni a feladataikat, az ügyelet pedig lehetne tervezhető.
Működhetne például előzetes igényfelmérés alapján - javasolta az elnök -, így azokba az iskolákba, óvodákba, ahol mégis meg kellene megoldani az ügyeletet, néhány nappal előtte azt jeleznék a szülők, így időben cselekednének az addig otthonról dolgozók is – tette hozzá.
Mi lesz később?
A szakszervezet közleményében azt is jelezte, hogy nem tartják helyesnek, hogy a szülőknek nem kell semmilyen módon igazolniuk, hogy nem képesek ellátni gyermekük felügyeletét. Ez Szűcs Tamás szerint azt is eredményezheti, hogy később - ahogy egyre jobban fáradnak el a családok mentálisan - több gyerek felügyeletét kellene megoldani az iskoláknak, óvodáknak, ezt pedig a jelenlegi szabályok szerint nem vizsgálhatják felül. Így még nagyobb számban, nagyobb kockázatot vállalva lennének az ügyeletes intézményekben – hangsúlyozta.
A kérdés már más országokban is felmerült: a brit Iskolaigazgatók Országos Egyesületének (NAHT) elnöke, Paul Whiteman azt mondta: sok kolléga jogosan aggódik a szeretteiért, és érthető módon aggódik a személyes kockázata miatt is. Van azonban, ahol már biztosan nem fognak kinyitni az iskolák ebben a tanévben.
Ezek a nap képei - vannak iskolák, ahova bejárnak a diákok
Néhány iskola kislétszámú gyermekfelügyeletet biztosít azoknak, akiknek akik nem tudnak otthon maradni és távoktatásban tanulni. Képek a kislétszámú iskolai felügyeletről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.