Rengeteg iskola van nyitva a veszélyhelyzet idején is. Szűcs Tamást, a Pedagógusok Demokratikus Szakszerveztének (PDSZ) elnökét kérdeztük többek között arról, miért szükséges az ügyelet azokban az iskolákban, ahol egyébként nincs működő gyerekfelügyelet sem, mégis vállalják a kockázatot a jelenlegi helyzetben.
A PDSZ múlt heti nyílt levelében többek között azt is kérte, töröljék el az intézményvezetők és a helyettesek kötelező ügyeletét. Ugyanis, mint kiderült, a szakszervezet információi szerint körülbelül 300 ügyeletre kijelölt iskola tart jelenleg is nyitva országszerte. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke az Eduline-nak elmondta: ezeknél az intézményeknél nagyon alacsony az igénybevétel. Kevés helyen működik ténylegesen gyerekfelügyelet, így az intézmények többsége feleslegesen, ráadásul kockázatot vállalva van nyitva – mondta Szűcs Tamás.
Az elnök azt is elmondta, az intézmények rezsikiadásait jellemzően visszafogták, így sok helyen
üres épületekben fagyoskodnak az iskolaigazgatók, helyettesek.
Mi ennek az oka? A március közepén kiadott kormányrendelet szerint az országban kijelölt intézményeknek kell ellátniuk az ügyeleti működést. A gyakorlat azonban azt mutatja, a most működő intézményekhez képest jóval kevesebb ilyen hely is elég lenne. A PDSZ követeléseire ennek ellenére még nem érkezett még válasz, intézkedés sem történt.
A szakszervezet elnöke azt is elmondta, a már említett kijelölt helyszínek sem váltják egymást idővel, vagyis egy adott városban ugyanaz a néhány intézmény tart nyitva a veszélyhelyzet teljes ideje alatt. Ennek értelmében nagy valószínűséggel az ottani dolgozók sem cserélődnek – ez azt jelenti, ugyanazok a dolgozók vannak terhelve (és veszélynek kitéve) az ügyelet teljes működése alatt.
Szűcs Tamás szerint emiatt is fontos lenne az arányosabb teherelosztás, amit a fenntartóknak kellene biztosítaniuk. A fennálló helyzetekre pedig rugalmasan kellene reagálni – tette hozzá. Úgy véli, az ügyelő igazgatók home office-ban is ugyanúgy el tudnák látni a feladataikat, az ügyelet pedig lehetne tervezhető.
Működhetne például előzetes igényfelmérés alapján - javasolta az elnök -, így azokba az iskolákba, óvodákba, ahol mégis meg kellene megoldani az ügyeletet, néhány nappal előtte azt jeleznék a szülők, így időben cselekednének az addig otthonról dolgozók is – tette hozzá.
Mi lesz később?
A szakszervezet közleményében azt is jelezte, hogy nem tartják helyesnek, hogy a szülőknek nem kell semmilyen módon igazolniuk, hogy nem képesek ellátni gyermekük felügyeletét. Ez Szűcs Tamás szerint azt is eredményezheti, hogy később - ahogy egyre jobban fáradnak el a családok mentálisan - több gyerek felügyeletét kellene megoldani az iskoláknak, óvodáknak, ezt pedig a jelenlegi szabályok szerint nem vizsgálhatják felül. Így még nagyobb számban, nagyobb kockázatot vállalva lennének az ügyeletes intézményekben – hangsúlyozta.
A kérdés már más országokban is felmerült: a brit Iskolaigazgatók Országos Egyesületének (NAHT) elnöke, Paul Whiteman azt mondta: sok kolléga jogosan aggódik a szeretteiért, és érthető módon aggódik a személyes kockázata miatt is. Van azonban, ahol már biztosan nem fognak kinyitni az iskolák ebben a tanévben.
Ezek a nap képei - vannak iskolák, ahova bejárnak a diákok
Néhány iskola kislétszámú gyermekfelügyeletet biztosít azoknak, akiknek akik nem tudnak otthon maradni és távoktatásban tanulni. Képek a kislétszámú iskolai felügyeletről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
