Rengeteg iskola van nyitva a veszélyhelyzet idején is. Szűcs Tamást, a Pedagógusok Demokratikus Szakszerveztének (PDSZ) elnökét kérdeztük többek között arról, miért szükséges az ügyelet azokban az iskolákban, ahol egyébként nincs működő gyerekfelügyelet sem, mégis vállalják a kockázatot a jelenlegi helyzetben.
A PDSZ múlt heti nyílt levelében többek között azt is kérte, töröljék el az intézményvezetők és a helyettesek kötelező ügyeletét. Ugyanis, mint kiderült, a szakszervezet információi szerint körülbelül 300 ügyeletre kijelölt iskola tart jelenleg is nyitva országszerte. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke az Eduline-nak elmondta: ezeknél az intézményeknél nagyon alacsony az igénybevétel. Kevés helyen működik ténylegesen gyerekfelügyelet, így az intézmények többsége feleslegesen, ráadásul kockázatot vállalva van nyitva – mondta Szűcs Tamás.
Az elnök azt is elmondta, az intézmények rezsikiadásait jellemzően visszafogták, így sok helyen
üres épületekben fagyoskodnak az iskolaigazgatók, helyettesek.
Mi ennek az oka? A március közepén kiadott kormányrendelet szerint az országban kijelölt intézményeknek kell ellátniuk az ügyeleti működést. A gyakorlat azonban azt mutatja, a most működő intézményekhez képest jóval kevesebb ilyen hely is elég lenne. A PDSZ követeléseire ennek ellenére még nem érkezett még válasz, intézkedés sem történt.
A szakszervezet elnöke azt is elmondta, a már említett kijelölt helyszínek sem váltják egymást idővel, vagyis egy adott városban ugyanaz a néhány intézmény tart nyitva a veszélyhelyzet teljes ideje alatt. Ennek értelmében nagy valószínűséggel az ottani dolgozók sem cserélődnek – ez azt jelenti, ugyanazok a dolgozók vannak terhelve (és veszélynek kitéve) az ügyelet teljes működése alatt.
Szűcs Tamás szerint emiatt is fontos lenne az arányosabb teherelosztás, amit a fenntartóknak kellene biztosítaniuk. A fennálló helyzetekre pedig rugalmasan kellene reagálni – tette hozzá. Úgy véli, az ügyelő igazgatók home office-ban is ugyanúgy el tudnák látni a feladataikat, az ügyelet pedig lehetne tervezhető.
Működhetne például előzetes igényfelmérés alapján - javasolta az elnök -, így azokba az iskolákba, óvodákba, ahol mégis meg kellene megoldani az ügyeletet, néhány nappal előtte azt jeleznék a szülők, így időben cselekednének az addig otthonról dolgozók is – tette hozzá.
Mi lesz később?
A szakszervezet közleményében azt is jelezte, hogy nem tartják helyesnek, hogy a szülőknek nem kell semmilyen módon igazolniuk, hogy nem képesek ellátni gyermekük felügyeletét. Ez Szűcs Tamás szerint azt is eredményezheti, hogy később - ahogy egyre jobban fáradnak el a családok mentálisan - több gyerek felügyeletét kellene megoldani az iskoláknak, óvodáknak, ezt pedig a jelenlegi szabályok szerint nem vizsgálhatják felül. Így még nagyobb számban, nagyobb kockázatot vállalva lennének az ügyeletes intézményekben – hangsúlyozta.
A kérdés már más országokban is felmerült: a brit Iskolaigazgatók Országos Egyesületének (NAHT) elnöke, Paul Whiteman azt mondta: sok kolléga jogosan aggódik a szeretteiért, és érthető módon aggódik a személyes kockázata miatt is. Van azonban, ahol már biztosan nem fognak kinyitni az iskolák ebben a tanévben.
Ezek a nap képei - vannak iskolák, ahova bejárnak a diákok
Néhány iskola kislétszámú gyermekfelügyeletet biztosít azoknak, akiknek akik nem tudnak otthon maradni és távoktatásban tanulni. Képek a kislétszámú iskolai felügyeletről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
