Nem régi módszerek, hanem kreatív megoldások kellenek távoktatásban

Az elmúlt időszakban nálunk is nagyon sok cikk született a távoktatásról, rengeteg kérdést tettek fel a diákok, tanárok és szülők is. De vajon van-e jó válasz erre a helyzetre? Pécsi Rita oktatáskutató szerint a koronavírus-járvány miatt kialakult távoktatásban el kell felejteni a régi, bevett módszereket.

  • Eduline

Az online tanulás a távoktatás keretein belül több, mint két hete indult el. Eddig vegyesek a visszajelzések, de többször is felmerült a kérdés, hogy vajon a távoktatásban működhetnek-e a régi, jól bevált módszerek.

A távoktatásban el kell felejteni a régi, bevett módszereket, és új, kreatív eljárásokat kell választani, amelyek segítik a diákokat az elsajátított ismeretek alkalmazásában – írja a Híradó a Kossuth Rádió adására hivatkozva, melyben Pécsi Rita, oktatáskutatóval beszélgettek.

„Az alsó tagozatos diákoknál nem a számonkéréssel kell bevezetni a felelősségtudatot. A felsős diákoknál is csupán illúzió a számonkérés az otthontanulás során” – mondta Pécsi Rita oktatáskutató a Kossuth Rádiónak. A szakember az interjúban azt is elmondta, hogy nem digitális oktatás valósul meg napjaikban, hanem a digitális eszközök segítségével támogatott távoktatás, otthoni tanulás. Az oktatáskutató úgy gondolja, ez nem is probléma, mert így talán a tanárok rájönnek arra, hogy nem a számonkérés a cél, hanem az, hogy az anyag ténylegesen beépüljön a diákok tudásába. Ezt azonban nem tartja könnyű feladatnak, hiszen mindenki, tanárok, diákok és szülők is a számonkérésre vannak berendezkedve.

Úgy véli, hogy ez az időszak lehetőséget adhat arra, hogy a tanárok felismerjék, hogy a régi, megszokott módszereket el lehet engedni, és használhatják a fantáziájukat, ezáltal pedig az iskola sokkal inkább válhat az élet iskolájává, mely a gyerekeknek alkalmazható tudást ad. A szakember úgy nevezi a mostani jelenséget, hogy „bizalompedagógia”, hiszen nem volt más választás, mindenki bízott a tanárokban. Pécsi Rita szerint jó módszer lehet azoknak a dolgozatoknak a bevezetése is, amelynek megírásakor a diákok segédeszközöket is használhatnak, mivel ebből is tanulnak, megtanulják, hogy hol kereshetnek hiteles információkat.

Folyamatos stressz és egész napos gép előtt ülés: így telnek a diákok napjai?

Az érettségi miatti bizonytalanság és az új rendszer hozta nehézségek nagyon megviselik a diákokat: folyamatosan számolnak be leveleikben arról, hogy mennyire nehéz időszakot élnek most át. A következő diák beszámolók is újabb problémákra világítanak rá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.