Tízből csak egy gyereknek öröm a tanulás - itt a 2019-es gyermekjogi jelentés
Megjelent a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány éves jelentése, amiben nem csak statisztikákat gyűjtenek össze, hanem közvéleménykutatások eredményeivel is foglalkoznak. Íme a 2019-es évre vonatkozó adatok.
Eduline
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány negyedik éve adja ki éves Gyermekjogi jelentését, amiben az év gyermekjogi szempontból legfontosabb eseményeit, a témához kapcsolódó statisztikákat és kutatásokat gyűjti össze.
A tavalyi év legnagyobb visszhangot kiváltó jogi változása a szeptember 1-jén hatályba lépett Köznevelési törvény, ami megszüntette a magántanulói státuszt, helyette egyéni munkarend áll most. Ezen kívül nagy figyelmet kapott a roma gyerekek iskolai szegregációjának kérdése, ugyanis a Fővárosi Ítélőtábla 28 iskolát talált, akik jogellenesen jártak el az esetükben. A bíróság az EMMI-t tartja felelősnek, ezért őket bízták meg a jogellenes elkülönítések megszüntetésével.
Egy kutatás szerint a magyar gyermekek a minőségi oktatást tartják a legfontosabbnak, leginkább az foglalkoztatja őket, hogy mennyire lesz hasznos az életben az, amit az iskolában tanulnak. Emiatt legnagyobb félelmük, hogy a későbbiekben nem kapnak állást majd. A gyerekek tisztában vannak a tanulás jelentőségével, mégis 10-ből csak 1 gyerek számára jelent örömöt a tanulás.
A 2019-es év is már sokat foglalkozott az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetésével, amiről annyit lehetett tudni, hogy nagyobb hangsúlyt akarnak fektetni a hazafias honvédelmi nevelésre, a zenei nevelésre és az életközeli matematika-oktatásra. Ezt a NAT-ot a 2020-as év elején közzé tették, amiről korábban már írtunk nektek.
A már említett kutatás során megkérdezett gyerekek közül minden 5. azt válaszolta, hogy szerinte nagyon sok a bántalmazás és a zaklatás az iskolákban. Ezeknek a szituációknak a megelőzésének nagy hangsúlyt kellene fordítania az iskoláknak – erre hívja fel a figyelmet az ELTE Neveléstudományi Intézetének egy tanulmánya is.
A jelentésben helyet kapott az is, hogy tavaly a civil szervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek a tankötelezettségi korhatár visszaállítására 18 évre, ugyanis 1 év alatt közel 4 százalékkal nőtt a diákok végzettség nélküli iskolaelhagyása, ami több mint 60 000 fiatalt érint. Ezen kívül a jelentés kitér az online bántalmazásokra, az egészségügy ellátási kapacitására fizikai és pszichés problémák esetében is, az örökbeadásokra és a családon belüli erőszakra is.
Bár a jelentés a 2019-es év adatait összegzi, az aktualitásokra is kitérnek. A legfrissebb statisztikák szerint a távoktatás miatt otthon maradó gyermekek közül minden 10. veszélyben van a saját családjában. Ezt az is mutatja, hogy több ezerrel nőtt a védelembe vett gyermekek száma az előző évhez képest. A távoktatás viszont nem csak a gyermekeket érintette, a tanárok kihívásait is kiterjesztette a járványhelyzet. A KSH szerint 2019 második felében 4543 pedagógusállás állt szabadon, ami miatt egy magyar pedagógus átlagosan 56 órát dolgozott az iskolában, plusz 18 órát töltött otthoni felkészüléssel egy héten. Most ugyanezt a minőségű oktatást kell fenntartaniuk, csak online módszerekkel.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
