Mi lesz azokkal, akik lemaradnak a távoktatásban?

Múlt héten kezdődött meg a digitális oktatás az iskolákban. Azóta több visszajelzés érkezett: vannak, akik pozitívan élik meg, de vannak, akiknél lehetetlen helyzetet teremtett az átállás.

  • Treszkony Virág

Ma írtunk arról, hogy a Klebelsberg Központ elnöke szerint az első digitális munkarendben lezajlott iskolai héten gyorsan alkalmazkodtak az intézmények a helyzethez, egyetlen olyan iskoláról sem tudnak, ahol alig-alig vagy egyáltalán nem sikerült az átállás; és megfelelő mennyiségű digitális eszköz áll rendelkezésre.

L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetőjének tegnapi blogposztjából az derül ki, hogy egyáltalán nem jó a helyzet, vannak iskolák, ahol súlyos gondok adódtak az átállásban.

A szakember elmondta az Eduline-nak, szerinte most az a legfontosabb, hogy a tanárok és a gyerekek között a lehető legszemélyesebb kapcsolat jöjjön létre. A gyakorló feladatokra csak így lehet rávenni azokat a tanulókat, akik most nehézségekbe ütköztek, mert hátrányosabb helyzetűek.

Véleménye szerinte a hátrányos helyzetű tanulók és szüleik közül sokan nem tudják használni a KRÉTA rendszert. Egyelőre úgy tűnik, hogy most a facebook a legalkalmasabb eszköz a kapcsolattartásra, mert mobiltelefon talán minden családban van. A szakember úgy véli, hogy egy kis idő után ki fog alakulni egy olyan halmaz a diákok között, akiket nem sikerült „megmozdítani”, ezáltal nem lesz folyamatos a tanulói jogviszony.

Elképzelhető, hogy hatósági eszközökre is szükség lesz, hogy rávegyük azokat a tanulásra, akik nem mozdulnak, mert a tanulói jogviszony veszélyben van.

Ahogy korábban írta az alapítvány vezetője, próbálnak informálódni, ki, hol maradt le, hogyan tudnak segíteni a kapcsolattartásban. Nem mindenhol áll rendelkezésre laptop és egyéb eszközök, és ha van is, sok helyen a szülő sem tud segíteni letölteni az ehhez megfelelő programot, mert erre nincs tudása.

Van, ahol nem készül napirend, és inkább szünidőnek fogják fel a helyzetet, semmint távoktatásnak.

A szakértő szerint azt, hogy ki, hogy viszonyul a helyzethez, nagyban meghatározza az, ki, hogy viszonyul magához az iskolához, az oktatáshoz. És ezzel nem állunk túl jól túl jól – írja. "Nagyon nehéz lesz. Iszonyúan látszik most az a társadalmi szakadék, ami családok között van."

Megoldás egyelőre nincs, de mindenkinek csinálni kell, agyalni rajta, hogyan lehet motivációt kialakítani ott, ahol ez közvetlen érintkezésben is nehezen ment – olvasható a blogon. A szakértő szerint most az a tanulság, hogy mennyire fontos az értő olvasás, a figyelemkoncentráció, a memóriafejlesztés. A tanulás tanítása.

Azt hiszem, ebben nagy lemaradásaink vannak, különösen a leszakadó társadalmi csoportok gyerekeinél.

Egy suli kisfilmet csinált a saját tanárai digitális átállásáról

Mindenki máshogy kezdett bele. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) most videóban mutatta be a tapasztalatait.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.