Az új távoktatási rendszer miatt sorra merülnek fel kérdések a diákokban és a tanárokban. Kiépített keret híján még szabályozás sem igen van az ezzel kapcsolatban felmerült problémákra.
Eduline
Azt ma már az előírt tananyagmennyiség kapcsán megírtuk, hogy a digitális távoktatás törvényi szinten valójában nem igazán van szabályozva. Most azonban egy, az Eduline-hoz érkezett olvasói levél újabb kérdéseket vet fel, amelyre úgy tűnik, egyelőre nincsen oktatási szintű szabályozás.
A digitális oktatás miatt a Google Classroom-ot használjuk. Testneveléstanárunk most összeállított testnevelési gyakorlatokat kér számon tőlünk zenére végrehajtva, amiről videófelvételt kell elküldeni neki a privát fiókjára. Ha nem teljesítjük, akkor rosszabb jegyet oszt ki nekünk.
- írta középiskolás diáklány, akit az érdekel, jogos lehet-e egy ilyen kérés, nem szabály- és személyi jogsértő-e? Ti mit gondoltok róla?
Megpróbáltunk utánajárni, létezik-e e bármilyen szabályozás a fenti helyzetre, de egyelőre nem találtunk egyértelmű állásfoglalást. Jogászokat is megkerestünk, amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Veletek is előfordult már hasonló mióta távoktatásban tanultok? Ha igen, és kérdéseitek vannak, írjátok meg nekünk az [email protected].
A digitális munkarend hatással lehet a pedagógusok állására is, hiszen vannak, akik megbízási szerződéssel dolgoznak.
Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.