Még egy hétig, március 25-ig elektronikusan módosíthatók a középfokú felvételi jelentkezések - közölte az Oktatási Hivatal szerdán az MTI-vel.
A hivatal tájékoztatása szerint az országos veszélyhelyzetre tekintettel a középfokú felvételi jelentkezések módosító adatlapjainak postázására idén nincs szükség.
A tanulók a felvételi vizsgák eredményei, tapasztalatai alapján egyetlen alkalommal módosíthatják a középfokú eljárásban eredetileg beadott jelentkezésüket: megváltoztathatják a megjelölt tanulmányi területek sorrendjét, illetve újakat is felvehetnek. Újabb tanulmányi terület csak a tanulói adatlapon már szereplő középfokú iskolában, és csak a középfokú iskola erre kijelölt képviselőjével történt előzetes egyeztetés alapján jelölhető meg.
Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon fel kell tüntetni. Korábban nem választott iskolába nem lehet jelentkezni, és tanulmányi terület sem törölhető. A jelentkezés megváltoztatásához módosító tanulói adatlapot kell kitölteni. A módosító adatlapnak az Oktatási Hivatalhoz (OH) történő - elektronikus - elküldésével a korábban beküldött tanulói adatlap érvényét veszti.
A szabályokról és teendőkről itt olvashattok bővebben.
Fontos dátum közeleg: a héten tudtok sorrendet módosítani a középiskolai felvételin
Ezen a héten lehet majd sorrendet módosítani a középiskolai felvételin. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat. Két nap áll majd a rendelkezésetekre.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
