A tantestületek napok óta azon dolgoznak, hogy minél zökkenőmentesebben menjen az átállás a digitális oktatásra. Sok helyen már sikerült is elkezdeni a távoktatást. Azonban ennek a helyzetnek is megvannak a veszélyei, ugyanis a leszakadó rétegek hátrányai várhatóan tovább növekednek.
A legtöbb iskolában azzal kezdték a távoktatás kialakítását, hogy felmérték, a diákok mennyire vannak ellátva digitális eszközökkel. A hvg.hu által megkérdezett középiskolákban ez maximum néhány tanulónál okoz nehézséget, a budapesti és nagyvárosi általános iskolákban szintén, ám a hátrányos helyzetű régiókban sokkal több – egyébként is óriási lemaradásban lévő – gyereknél lehet ez probléma. Éppen ezért nagyon sok iskola Facebookon kért segítséget azoktól, akiknek esetleg nélkülözhető, de használatra alkalmas laptopjuk vagy tabletjük van otthon.
Hogyan zajlik pontosan a távoktatás az iskolákban?
Egy borsodi kisiskolában Facebookon és Krétán keresztül kapják meg a gyerekek a feladatokat, amelyeknek a megoldását az osztály e-mail címére kell elküldeniük. A tantestület túlterhelni sem szeretné a gyerekeket, ezért azt találták ki, hogy az alsósok egy nap maximum három tárgyból kapnak feladatokat. A felsősök természetesen már valamivel több feladványra számíthatnak. Az értékelés is ugyanúgy megmarad, vagyis lesznek határidők, fekete pontok és egyes is, ha nem küldik el időre a megoldást.
Hasonló a helyzet Berettyóújfalu környékén is. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője a lapnak elmondta, hogy ahol adottak a körülmények, ott interneten keresztül küldik a tananyagot a diákoknak. Azoknak a családoknak pedig, ahol nincs erre lehetőségük, papír alapon juttatják el a feladványokat, amit persze vissza is kérnek, hogy értékelni lehessen. Majd azt is hozzátette, a kialakult helyzetnek köszönhetően a leszakadó rétegek hátrányai várhatóan tovább fognak növekedni, ugyanis úgy még nehezebb a felzárkóztatás, ha nincs közvetlen kapcsolat. Az ebbe a társadalmi csoportba tartozó sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek távoktatásával kapcsolatban pedig még szkeptikusabb.
A II. kerületi, pesthidegkúti Gyermekek Háza (GYH) tanárai az új rendszert kihívásnak fogják fel. A tantestület felállított egy „digitális operatív bizottságot” (digiteam), akik tesztelték a különböző platformokat. Vasárnap estére meg is született a döntés: a Google Classroomot javasolták a gyakorlatokra, feladatokra, a Hangoutsot és Webexet pedig a csevegésre. Az idősebb tanárok pedig kaptak maguk mellé egy-egy tapasztaltabb (általában fiatalabb) segítőt, aki minden kérdésükre válaszol, így könnyebben megy az átállás.
Egy vidéki egyházi gimnáziumban is jó lehetőségnek tartják a digitális oktatást, előbb-utóbb úgyis erre ment volna a világ. Ebben az iskolában már hétfőn is kaptak feladatokat a diákok, de a tényleges, átgondolt rendszer keddtől lépett életbe.
Mi lesz a számonkéréssel?
A hagyományos jegyszerzés helyett elképzelhetőek a nyitott-könyv típusú kérdések, amelyekhez bármilyen eszköz és forrás használható, de sokkal nehezebb megválaszolni őket. A szóbeli feleletek átkerülhetnek Skypera vagy más platformra, illetve kutatómunkák, kiselőadások készítése és a kreatív témafeldolgozás is várhat a gyerekekre.
A Tanárblog szerzője, Nádori Gergely Péter szerint, ha nem a jegyek alapján fogják rangsorolni a gyerekeket és az értékeléssel valóban a diákok fejlesztése a cél, akkor semmi értelme nincs annak, hogy valaki csaljon.
Képek a mostani oktatásról: ilyen a távtesi és a tanítás otthonról
A héten egy diák sem ment iskolába, a legtöbb suli még tervezi a távoktatás menetét, de vannak olyanok is, ahol már elkezdődött a tanítás. A legjobb képek közül válogattunk.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
