A tantestületek napok óta azon dolgoznak, hogy minél zökkenőmentesebben menjen az átállás a digitális oktatásra. Sok helyen már sikerült is elkezdeni a távoktatást. Azonban ennek a helyzetnek is megvannak a veszélyei, ugyanis a leszakadó rétegek hátrányai várhatóan tovább növekednek.
A legtöbb iskolában azzal kezdték a távoktatás kialakítását, hogy felmérték, a diákok mennyire vannak ellátva digitális eszközökkel. A hvg.hu által megkérdezett középiskolákban ez maximum néhány tanulónál okoz nehézséget, a budapesti és nagyvárosi általános iskolákban szintén, ám a hátrányos helyzetű régiókban sokkal több – egyébként is óriási lemaradásban lévő – gyereknél lehet ez probléma. Éppen ezért nagyon sok iskola Facebookon kért segítséget azoktól, akiknek esetleg nélkülözhető, de használatra alkalmas laptopjuk vagy tabletjük van otthon.
Hogyan zajlik pontosan a távoktatás az iskolákban?
Egy borsodi kisiskolában Facebookon és Krétán keresztül kapják meg a gyerekek a feladatokat, amelyeknek a megoldását az osztály e-mail címére kell elküldeniük. A tantestület túlterhelni sem szeretné a gyerekeket, ezért azt találták ki, hogy az alsósok egy nap maximum három tárgyból kapnak feladatokat. A felsősök természetesen már valamivel több feladványra számíthatnak. Az értékelés is ugyanúgy megmarad, vagyis lesznek határidők, fekete pontok és egyes is, ha nem küldik el időre a megoldást.
Hasonló a helyzet Berettyóújfalu környékén is. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője a lapnak elmondta, hogy ahol adottak a körülmények, ott interneten keresztül küldik a tananyagot a diákoknak. Azoknak a családoknak pedig, ahol nincs erre lehetőségük, papír alapon juttatják el a feladványokat, amit persze vissza is kérnek, hogy értékelni lehessen. Majd azt is hozzátette, a kialakult helyzetnek köszönhetően a leszakadó rétegek hátrányai várhatóan tovább fognak növekedni, ugyanis úgy még nehezebb a felzárkóztatás, ha nincs közvetlen kapcsolat. Az ebbe a társadalmi csoportba tartozó sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek távoktatásával kapcsolatban pedig még szkeptikusabb.
A II. kerületi, pesthidegkúti Gyermekek Háza (GYH) tanárai az új rendszert kihívásnak fogják fel. A tantestület felállított egy „digitális operatív bizottságot” (digiteam), akik tesztelték a különböző platformokat. Vasárnap estére meg is született a döntés: a Google Classroomot javasolták a gyakorlatokra, feladatokra, a Hangoutsot és Webexet pedig a csevegésre. Az idősebb tanárok pedig kaptak maguk mellé egy-egy tapasztaltabb (általában fiatalabb) segítőt, aki minden kérdésükre válaszol, így könnyebben megy az átállás.
Egy vidéki egyházi gimnáziumban is jó lehetőségnek tartják a digitális oktatást, előbb-utóbb úgyis erre ment volna a világ. Ebben az iskolában már hétfőn is kaptak feladatokat a diákok, de a tényleges, átgondolt rendszer keddtől lépett életbe.
Mi lesz a számonkéréssel?
A hagyományos jegyszerzés helyett elképzelhetőek a nyitott-könyv típusú kérdések, amelyekhez bármilyen eszköz és forrás használható, de sokkal nehezebb megválaszolni őket. A szóbeli feleletek átkerülhetnek Skypera vagy más platformra, illetve kutatómunkák, kiselőadások készítése és a kreatív témafeldolgozás is várhat a gyerekekre.
A Tanárblog szerzője, Nádori Gergely Péter szerint, ha nem a jegyek alapján fogják rangsorolni a gyerekeket és az értékeléssel valóban a diákok fejlesztése a cél, akkor semmi értelme nincs annak, hogy valaki csaljon.
Képek a mostani oktatásról: ilyen a távtesi és a tanítás otthonról
A héten egy diák sem ment iskolába, a legtöbb suli még tervezi a távoktatás menetét, de vannak olyanok is, ahol már elkezdődött a tanítás. A legjobb képek közül válogattunk.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
