Trefortba is jár egy olyan diák, aki távolabbi kapcsolatban áll koronavírusos beteggel

Csütörtökön derült ki, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának egyik osztályába egy olyan diák jár, aki távolabbi kapcsolatban áll egy bizonyítottan koronavírusos beteggel – értesült a Népszava.

  • Eduline

Úgy tudják, a diákot osztályfőnöke azonnal hazaküldte, és kérte, hogy vegye fel a kapcsolatot az illetékes közegészségügyi szervekkel. Ezt követően az iskola igazgatója az egész érintett osztályt hazaküldte, és azt kérte, hogy pénteken se menjenek iskolába - írja az oldal.

Keresték az iskolát, illetve az iskola fenntartóját, az ELTE-t, de azt a választ kapták, hogy nem nyilatkoznak. A gimnáziumba járó egyik diák szülőjétől ellenben megtudták, az igazgató arról tájékoztatta a szülőket, az említett osztályt az utolsó két óráról küldte haza, az érintett diák esetében azonban „olyan távoli kapcsolatról van szó”, hogy tudomása szerint a népegészségügyi központ nem foglalkozik az üggyel. Értesüléseik szerint a diák egyébként tudott beszélni egy infektológus szakemberrel, aki azt mondta, a fertőzés esélye csekély.

Keresték az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a koronavírus ügyeiben döntéseket előkészítő Operatív Törzset és a Kormányzati Tájékoztatási Központot is, ám megkeresésükre egyelőre nem reagáltak.

Az iskolaigazgatóké a felelősség, hivatalosan mégsem dönthetnek

Az iskolaigazgatók nem kaptak tájékoztatást arra az esetre, mitévők legyenek, ha kiderül, hogy az intézményből valaki (vagy hozzátartozója) koronavírus-fertőzött lehet. A Népszava iskolaigazgatókat kérdezett meg a témában.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.