Az iskolaigazgatóké a felelősség, hivatalosan mégsem dönthetnek

Az iskolaigazgatók nem kaptak tájékoztatást arra az esetre, mitévők legyenek, ha kiderül, hogy az intézményből valaki (vagy hozzátartozója) koronavírus-fertőzött lehet. A Népszava iskolaigazgatókat kérdezett meg a témában.

  • Eduline

Semmilyen központi utasítás vagy protokoll nem érkezett még az intézményvezetőkhöz azzal kapcsolatban, mi a teendő, ha kiderül, hogy az egyik diák, tanár, illetve bármely más iskolai dolgozó vagy annak családtagja koronavírus-fertőzött lehet – erről Ács Katalin, az iskolaigazgatókat tömörítő Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke beszélt a Népszavának.

Mint mondta, a tankerülettől eddig csak arról kaptak tájékoztatást, hogy jobban figyeljenek oda a megfelelő fertőtlenítésre, illetve ha valakiről tudják, hogy külföldről, s különösképp ha köztudottan fertőzött területről érkezett, arra kérjék, hogy két hétig maradjon otthon. Ács Katalin szerint egyébként ha a Toldy Gimnáziumhoz hasonló eset történt volna az ő intézményében, mindenképp az iskola legalább két hétre történő bezárását tartaná szükségesnek.

Az igazgatónak arra nincs lehetősége, hogy mindenkit hazaküldjön, a munkavégzést az utolsó pillanatig folytatni kell

- ezt már Turcsik Viktor, a budaörsi Herman Ottó Általános igazgatója nyilatkozta. Hozzátette: nem tehetnek mást, mint hogy abban bízzanak, hogy a kormányzat, illetve az Operatív Törzs az iskolák esetében is a legkörültekintőbben jár el.

Mindezek mellett - a szerda éjjel megjelent rendeletben - az iskolaigazgatóknak kifejezetten meg is tiltották, hogy saját hatáskörükben, egyénileg döntsenek a kérdésben.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója abban bízik, hogy minden intézményvezető a józan ítélőképessége alapján el tudja dönteni, mi a helyes eljárás - fogalmaztak a cikkben.

Nem kapnak segítséget egy koronavírus miatt érintett budapesti gimnáziumban

Kétségbeesetten hívogatták egymást egy budapesti gimnáziumi osztályban a szülők péntekre virradó éjjel - írja a 444.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.