Az iskolaigazgatók nem kaptak tájékoztatást arra az esetre, mitévők legyenek, ha kiderül, hogy az intézményből valaki (vagy hozzátartozója) koronavírus-fertőzött lehet. A Népszava iskolaigazgatókat kérdezett meg a témában.
Semmilyen központi utasítás vagy protokoll nem érkezett még az intézményvezetőkhöz azzal kapcsolatban, mi a teendő, ha kiderül, hogy az egyik diák, tanár, illetve bármely más iskolai dolgozó vagy annak családtagja koronavírus-fertőzött lehet – erről Ács Katalin, az iskolaigazgatókat tömörítő Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke beszélt a Népszavának.
Mint mondta, a tankerülettől eddig csak arról kaptak tájékoztatást, hogy jobban figyeljenek oda a megfelelő fertőtlenítésre, illetve ha valakiről tudják, hogy külföldről, s különösképp ha köztudottan fertőzött területről érkezett, arra kérjék, hogy két hétig maradjon otthon. Ács Katalin szerint egyébként ha a Toldy Gimnáziumhoz hasonló eset történt volna az ő intézményében, mindenképp az iskola legalább két hétre történő bezárását tartaná szükségesnek.
Az igazgatónak arra nincs lehetősége, hogy mindenkit hazaküldjön, a munkavégzést az utolsó pillanatig folytatni kell
- ezt már Turcsik Viktor, a budaörsi Herman Ottó Általános igazgatója nyilatkozta. Hozzátette: nem tehetnek mást, mint hogy abban bízzanak, hogy a kormányzat, illetve az Operatív Törzs az iskolák esetében is a legkörültekintőbben jár el.
Mindezek mellett - a szerda éjjel megjelent rendeletben - az iskolaigazgatóknak kifejezetten meg is tiltották, hogy saját hatáskörükben, egyénileg döntsenek a kérdésben.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója abban bízik, hogy minden intézményvezető a józan ítélőképessége alapján el tudja dönteni, mi a helyes eljárás - fogalmaztak a cikkben.
Nem kapnak segítséget egy koronavírus miatt érintett budapesti gimnáziumban
Kétségbeesetten hívogatták egymást egy budapesti gimnáziumi osztályban a szülők péntekre virradó éjjel - írja a 444.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
