Trencsényi László: „az iskolák bezárása növelheti a társadalmi feszültségeket”

Trencsényi László egyetemi tanár, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke az Esti gyorsban arról beszélt, hogyan hatna az iskolák bezárása a gyerekekre, a szülőkre és a tanárokra.

  • Eduline

Ahogy azt korábban már megírtuk, a magyarországi egyetemeket már bezárták a koronavírus terjedésének megfékezése miatt, így csak távoktatás lesz a hallgatóknak. A kormány szerint, amíg nincs beteg gyerek, addig nincs szükség a többi iskola bezárására.

A szerda éjjel megjelent rendeletben pedig a kormány azt is megtiltotta, hogy az iskolák igazgatói rendkívüli szünetet rendeljenek el. Ezzel a döntéssel sokan nem értenek egyet, ezért petíciót indítottak annak érdekében, hogy függesszék fel a bölcsődék, óvodák működését, valamint az iskolai oktatást.

A témával kapcsolatban Trencsényi László egyetemi tanárt, a Magyar Pedagógiai Társaság elnökét kérdezték az Esti gyorsban, aki elmondta, hogy szerinte az iskola kérdése ütközőpontja a társadalmi békének, mert akármelyik megoldás születik, mindegyik nagyon komoly érdekcsoportok, társadalmi rétegek sérelmével járhat.

Mivel egymillió gyerek van a közoktatásban, így az iskolabezárás legalább egymillió felnőttet érintene, akinek a munkája nehézzé vagy megoldhatatlanná válna a gyerekfelügyelet mellett. Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok olyan gyerek van, akinek az egészségét jobban megvédi az iskola, mint az otthonmaradás. Rengeteg háztartásban nincs szappan, törölköző és fűtés sem, az étkeztetésről nem is beszélve. Trencsényi szerint a közintézmények erre a helyzetre tulajdonképpen felkészületlenek. Attól tart, hogy hoznak egy olyan jogszabályt, ami nem veszi figyelembe a társadalmi különbségeket, így tovább éleződik a feszültség a szülők és tanárok körében.

A szakértő arra is kitért, hogy az iskolákban dolgozók fele közalkalmazott, fele pedig munkavállaló, így a szabadságra küldésük is más szabályok szerint zajlik. Azt is jelezte, hogy ezt a bonyodalmat az iskolák állami tulajdona okozza, ugyanis, ha az önkormányzatokhoz tartoznának, akkor minden önkormányzat a saját viszonyának megfelelően tudná kezelni a helyzetet.

Trencsényi végül arról is beszélt, hogy a tanároknak most kellene írniuk a helyi tanterveket a Nemzeti alaptanterv alapján, de nem tudja, erre hol és hogyan lenne lehetőség, ha bezárnak az iskolákat. Márpedig Hajnal Gabriella szerint a tiltakozások ellenére a NAT már nem fog változni, ezért a tanároknak muszáj a helyi tanterveken dolgozniuk. „Tehát a rugalmatlan állam magára húzhat egy olyan társadalmi feszültséget, amelybe akár még bele is bukhat” – mondta.

A PDSZ szerint be kell zárni a közoktatási, köznevelési intézményeket

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének véleménye szerint be kell zárni a közoktatási, köznevelési intézményeket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.