Trencsényi László egyetemi tanár, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke az Esti gyorsban arról beszélt, hogyan hatna az iskolák bezárása a gyerekekre, a szülőkre és a tanárokra.
Ahogy azt korábban már megírtuk, a magyarországi egyetemeket már bezárták a koronavírus terjedésének megfékezése miatt, így csak távoktatás lesz a hallgatóknak. A kormány szerint, amíg nincs beteg gyerek, addig nincs szükség a többi iskola bezárására.
A szerda éjjel megjelent rendeletben pedig a kormány azt is megtiltotta, hogy az iskolák igazgatói rendkívüli szünetet rendeljenek el. Ezzel a döntéssel sokan nem értenek egyet, ezért petíciót indítottak annak érdekében, hogy függesszék fel a bölcsődék, óvodák működését, valamint az iskolai oktatást.
A témával kapcsolatban Trencsényi László egyetemi tanárt, a Magyar Pedagógiai Társaság elnökét kérdezték az Esti gyorsban, aki elmondta, hogy szerinte az iskola kérdése ütközőpontja a társadalmi békének, mert akármelyik megoldás születik, mindegyik nagyon komoly érdekcsoportok, társadalmi rétegek sérelmével járhat.
Mivel egymillió gyerek van a közoktatásban, így az iskolabezárás legalább egymillió felnőttet érintene, akinek a munkája nehézzé vagy megoldhatatlanná válna a gyerekfelügyelet mellett. Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok olyan gyerek van, akinek az egészségét jobban megvédi az iskola, mint az otthonmaradás. Rengeteg háztartásban nincs szappan, törölköző és fűtés sem, az étkeztetésről nem is beszélve. Trencsényi szerint a közintézmények erre a helyzetre tulajdonképpen felkészületlenek. Attól tart, hogy hoznak egy olyan jogszabályt, ami nem veszi figyelembe a társadalmi különbségeket, így tovább éleződik a feszültség a szülők és tanárok körében.
A szakértő arra is kitért, hogy az iskolákban dolgozók fele közalkalmazott, fele pedig munkavállaló, így a szabadságra küldésük is más szabályok szerint zajlik. Azt is jelezte, hogy ezt a bonyodalmat az iskolák állami tulajdona okozza, ugyanis, ha az önkormányzatokhoz tartoznának, akkor minden önkormányzat a saját viszonyának megfelelően tudná kezelni a helyzetet.
Trencsényi végül arról is beszélt, hogy a tanároknak most kellene írniuk a helyi tanterveket a Nemzeti alaptanterv alapján, de nem tudja, erre hol és hogyan lenne lehetőség, ha bezárnak az iskolákat. Márpedig Hajnal Gabriella szerint a tiltakozások ellenére a NAT már nem fog változni, ezért a tanároknak muszáj a helyi tanterveken dolgozniuk. „Tehát a rugalmatlan állam magára húzhat egy olyan társadalmi feszültséget, amelybe akár még bele is bukhat” – mondta.
A PDSZ szerint be kell zárni a közoktatási, köznevelési intézményeket
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének véleménye szerint be kell zárni a közoktatási, köznevelési intézményeket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
