Trencsényi László: „az iskolák bezárása növelheti a társadalmi feszültségeket”

Trencsényi László egyetemi tanár, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke az Esti gyorsban arról beszélt, hogyan hatna az iskolák bezárása a gyerekekre, a szülőkre és a tanárokra.

  • Eduline

Ahogy azt korábban már megírtuk, a magyarországi egyetemeket már bezárták a koronavírus terjedésének megfékezése miatt, így csak távoktatás lesz a hallgatóknak. A kormány szerint, amíg nincs beteg gyerek, addig nincs szükség a többi iskola bezárására.

A szerda éjjel megjelent rendeletben pedig a kormány azt is megtiltotta, hogy az iskolák igazgatói rendkívüli szünetet rendeljenek el. Ezzel a döntéssel sokan nem értenek egyet, ezért petíciót indítottak annak érdekében, hogy függesszék fel a bölcsődék, óvodák működését, valamint az iskolai oktatást.

A témával kapcsolatban Trencsényi László egyetemi tanárt, a Magyar Pedagógiai Társaság elnökét kérdezték az Esti gyorsban, aki elmondta, hogy szerinte az iskola kérdése ütközőpontja a társadalmi békének, mert akármelyik megoldás születik, mindegyik nagyon komoly érdekcsoportok, társadalmi rétegek sérelmével járhat.

Mivel egymillió gyerek van a közoktatásban, így az iskolabezárás legalább egymillió felnőttet érintene, akinek a munkája nehézzé vagy megoldhatatlanná válna a gyerekfelügyelet mellett. Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok olyan gyerek van, akinek az egészségét jobban megvédi az iskola, mint az otthonmaradás. Rengeteg háztartásban nincs szappan, törölköző és fűtés sem, az étkeztetésről nem is beszélve. Trencsényi szerint a közintézmények erre a helyzetre tulajdonképpen felkészületlenek. Attól tart, hogy hoznak egy olyan jogszabályt, ami nem veszi figyelembe a társadalmi különbségeket, így tovább éleződik a feszültség a szülők és tanárok körében.

A szakértő arra is kitért, hogy az iskolákban dolgozók fele közalkalmazott, fele pedig munkavállaló, így a szabadságra küldésük is más szabályok szerint zajlik. Azt is jelezte, hogy ezt a bonyodalmat az iskolák állami tulajdona okozza, ugyanis, ha az önkormányzatokhoz tartoznának, akkor minden önkormányzat a saját viszonyának megfelelően tudná kezelni a helyzetet.

Trencsényi végül arról is beszélt, hogy a tanároknak most kellene írniuk a helyi tanterveket a Nemzeti alaptanterv alapján, de nem tudja, erre hol és hogyan lenne lehetőség, ha bezárnak az iskolákat. Márpedig Hajnal Gabriella szerint a tiltakozások ellenére a NAT már nem fog változni, ezért a tanároknak muszáj a helyi tanterveken dolgozniuk. „Tehát a rugalmatlan állam magára húzhat egy olyan társadalmi feszültséget, amelybe akár még bele is bukhat” – mondta.

A PDSZ szerint be kell zárni a közoktatási, köznevelési intézményeket

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének véleménye szerint be kell zárni a közoktatási, köznevelési intézményeket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.