Mindent le kell mondaniuk az iskoláknak - levelet kaptak a minisztériumtól

Minden iskolában le kell mondani minden iskolai programot, ünnepséget, tábort, erdei iskolát, külföldi utazást, beleértve a Határtalanul, Erasmus, Erasmus + programot - írja Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az intézményeknek küldött levelében.

  • Eduline

A Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár által aláírt, kedd éjjel kiküldött levél értelmében az iskoláknak a koronavírus miatt le kell mondaniuk minden iskolai programot, ünnepséget, tábort, erdei iskolát, külföldi utazást, beleértve a Határtalanul, Erasmus, Erasmus + programot, valamint külföldi nyelvtanfolyamokat, és a Lázár Ervin Programot - írja a hvg.hu.

A levélben az államtitkár azt javasolja, hogy a hétvégi március 15-i ünnepet is - már, ha egyáltalán megrendezik (ezzel ellentmond önmagának Maruzsa, hiszen két mondattal korábban) minden ünnepség halasztását kéri) - csak osztálytermi szinten tegyék, vagy iskolarádión keresztül.

Egy vidéki iskolavezető a lapnak elmondta, mindez számos kérdést vet fel. Például nem tudni, hogy a Határtalanul kirándulásra befizetett pénzekkel mi lesz, hiszen nem az intézményekkel, hanem a tankerületekkel kötötték meg a támogatási szerződéseket. A pedagógus úgy véli, egy sor tervezett program lemondásának módjáról nincsenek szabályok, „összevisszaság lesz, ha jogilag és technikailag nem rendezik a kérdést”.

Nem világos a levél alapján, hogy a "külföldi nyelvtanfolyamok" kitétel mit jelent. Idén indulna ugyanis az Orbán Viktor által bejelentett, minden 9.-es és 11.-es tanulóra vonatkozó kéthetes ingyenes külfüldi nyelvtanfomyam. Ezek csak júniustól indulnának, a levél viszont nem jelöl meg időintervallumot, így nem tudni, vonatkozik-e arra. Kerestük a program lebonyolítóját, a Tempus Közalapítványt, ők nem ismerik a Marizsa-levelet, későbbre ígértek választ.

Eddig még nincs döntés: mi történne, ha rendkívüli tanítási szünetet rendelnének el?

A szomszédos országok közül Szlovákiában, Romániában és Csehországban is rendkívüli iskolai szünetet rendeltek a koronavírus miatt. De vajon mi lesz a magyar oktatással, ha két vagy több hétig szünetel a tanítás? Hogyan készülnek majd az érettségizők a vizsgára? Érdekes kérdéseket vet fel a koronavírus körül kialakult helyzet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.