Minden iskolában le kell mondani minden iskolai programot, ünnepséget, tábort, erdei iskolát, külföldi utazást, beleértve a Határtalanul, Erasmus, Erasmus + programot - írja Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az intézményeknek küldött levelében.
A Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár által aláírt, kedd éjjel kiküldött levél értelmében az iskoláknak a koronavírus miatt le kell mondaniuk minden iskolai programot, ünnepséget, tábort, erdei iskolát, külföldi utazást, beleértve a Határtalanul, Erasmus, Erasmus + programot, valamint külföldi nyelvtanfolyamokat, és a Lázár Ervin Programot - írja a hvg.hu.
A levélben az államtitkár azt javasolja, hogy a hétvégi március 15-i ünnepet is - már, ha egyáltalán megrendezik (ezzel ellentmond önmagának Maruzsa, hiszen két mondattal korábban) minden ünnepség halasztását kéri) - csak osztálytermi szinten tegyék, vagy iskolarádión keresztül.
Egy vidéki iskolavezető a lapnak elmondta, mindez számos kérdést vet fel. Például nem tudni, hogy a Határtalanul kirándulásra befizetett pénzekkel mi lesz, hiszen nem az intézményekkel, hanem a tankerületekkel kötötték meg a támogatási szerződéseket. A pedagógus úgy véli, egy sor tervezett program lemondásának módjáról nincsenek szabályok, „összevisszaság lesz, ha jogilag és technikailag nem rendezik a kérdést”.
Nem világos a levél alapján, hogy a "külföldi nyelvtanfolyamok" kitétel mit jelent. Idén indulna ugyanis az Orbán Viktor által bejelentett, minden 9.-es és 11.-es tanulóra vonatkozó kéthetes ingyenes külfüldi nyelvtanfomyam. Ezek csak júniustól indulnának, a levél viszont nem jelöl meg időintervallumot, így nem tudni, vonatkozik-e arra. Kerestük a program lebonyolítóját, a Tempus Közalapítványt, ők nem ismerik a Marizsa-levelet, későbbre ígértek választ.
Eddig még nincs döntés: mi történne, ha rendkívüli tanítási szünetet rendelnének el?
A szomszédos országok közül Szlovákiában, Romániában és Csehországban is rendkívüli iskolai szünetet rendeltek a koronavírus miatt. De vajon mi lesz a magyar oktatással, ha két vagy több hétig szünetel a tanítás? Hogyan készülnek majd az érettségizők a vizsgára? Érdekes kérdéseket vet fel a koronavírus körül kialakult helyzet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
