Nem fog változni az új Nemzeti alaptanterv Hajnal Gabriella szerint

Hajnal Gabriella szerint az új Nemzeti alaptanterv továbbra is jó, korszerűbb és előremutatóbb, mint a korábbi. A Magyar Nemzetnek adott interjújában azt is elmondta: már nem fognak rajta változtatni.

  • Eduline

A NAT már nem fog változni. A kerettantervekben elképzelhető módosítás a bevezetést követő tapasztalatok alapján, ha azt látjuk, hogy a gyerekek érdekében erre szükség van

- mondta el Hajnal Gabriella, a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos a Magyar Nemzetnek. A tiltatkozásokról úgy véli, az ADOM Diákparlament három pontja tételesen cáfolható. "Nem értem a tiltakozásukat, hiszen a módosítás pont nekik kedvez. Azt mondják, hogy 35-ről 34-re csökkentettük az órát, az mindössze egyetlen évfolyamon, a kilencedikben állja meg a helyét, hiszen az alsó tagozaton 24 óra a maximum, felső tagozaton évfolyamtól függően 28-30, a középiskolában pedig kimondottan drasztikus csökkentést jelent a 34 óra, hiszen eddig sok helyen akár heti 38 is jellemző volt" - tette hozzá.

A NAT ellenes tüntetést is későbbre halasztják

A szervezők a központi március 15-ei ünnepség lefújása után döntöttek így.

A miniszter szerint a diákok akarták, hogy az utolsó két évfolyamon már csak az érettségi tantárgyakkal és a fakultációk­kal kelljen foglalkozniuk, hogy készülhessenek az egyetemre. Hozzátette, ezt most meg is kapták: "heti 8-9 órában választhatnak fakultációt. A maximum a 34 óra, de lesz, akinek 29-30 óránál megáll az óraszáma úgy, hogy már négy fakultációt így is felvett".

Lesznek továbbképzések

Hajnal Gabriella fontosnak tartotta tisztázni az interjúban, hogy azon a három évfolyamon, ahol a következő tanévtől életbe lép a módosítás, semmi új nincs: "nem igaz tehát, hogy lóhalálában kellene készülni". Ugyanakkor hozzátette: "a komplex természettudományos tantárggyal és a digitális kultúrával kapcsolatban biztosan lesznek továbbképzések".

Ami a további felkészítést, tájékoztatást illeti, a miniszter elmondta, amellett, hogy zajlik az átfogó jellegű tájékoztatás, egy szaktantárgyi konferenciasorozatot is szerveznek. "Készülnek továbbá tanári útmutatók, segédanyagok, digitális tananyagok, valamint egy okostanterv is, amely segíti a helyi tantervek elkészítését" - mondta.

A Nemzeti alaptantervről szóló további cikkeinket itt olvashatjátok.

Ragaszkodik a tankönyvei szakmai hitelességéhez, a NAT-ról is kritikát fogalmazott meg a népszerű tankönyvszerző

Az irodalomtankönyv-család szerzője vállalja könyveinek szakmai hitelességét, és nem hagyja, hogy ettől rosszabb minőségű tankönyvek szülessenek. A NAT-ról és a kerettantervekről úgy nyilatkozott, csak tanári előadásra és passzív tanulói befogadásra épülő órák tömegét lehet velük elérni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.