A mostani diákokat el sem tudjuk képzelni okostelefon, okosóra, és más számítógépes kütyük nélkül. Többen már gyerekként profiként kezelnek egy programot, eszközt. Vajon hasznos-e ez a tudás, és szükséges-e oktatni?
Vajon a mai középiskolások, rendelkeznek-e azokkal a digitális kompetenciákkal, melyekre szükségük lesz majd a munkaerőpiacon, ahová 5-10 éven belül kilépnek? – olvasható a kérdés a Pénzcentrum oldalán. Erről pedagógusokat, oktatási szakértőket kérdeztek meg. Megemlítik, hogy az új NAT-ban 426 alkalommal szerepel a digitális szó.
Az nem kérdés, hogy a digitalizációval foglalkozni kell, az viszont igen, hogy mennyire készült fel a magyar társadalom a sokkal inkább digitalizált életre. Két évvel ezelőtt a magyar kormány elindította a Digitális Munkaerő Programot (DMP), hogy enyhítse a digitális munkaerőhiányt, a program felkerült a kormányzati portálra is, de végrehajtása elakadt. Az oldal azt írják, hogy az oktatási rendszernek kiemelkedő szerepe van a digitális kompetencia-fejlesztésben. Hiába gondolják a legtöbben, hogy a diákok maguktól megtanulnak mindent, ez nem így van, tehát arra a kérdésre, hogy felkészültek-e a magyar diákok a jövőre, a válasz egyértelműen nem.
„Rengeteg kutatás alátámasztja, hogy a munkaerőpiacon már ma is nagyjából 80 százalékban csak a kompetencia számít: a problémamegoldó készség, a kreativitás és az interperszonális készségek. 20 évvel ezelőtt még fontos volt, hogy mi a szakmánk, és annak mi az információtartalma, mára ez nagyjából megfordult.”
- nyilatkozta az oldalnak Fazekas Barbara, az IVSZ digitális Munkaerőpiaci és Oktatási Munkacsoportjának vezetője. Szerinte mire az egyetemisták lediplomáznak, addigra már más szakmák lesznek. Felértékelődik a digitális készségek szerepe a munkaerőpiacon.
Digitalizáció és a NAT
Fazekas Barbara elmondta a Pénzcentrumnak, hogy hiába van több iskolában iPadekkel felszerelt tanterem, nem használják őket. Ennek oka, hogy a tanároknak olyan kompetenciákat kellene felszedni, amit nem biztos, hogy szeretnének, így maradnak inkább a hagyományos módszereknél. A NAT-ba bekerült a digitális kompetencia-fejlesztés címszó, mely szerinte minimális bizakodásra ad okot.
"A NAT - túllépve a korábbi informatika tantárgyon - a tanulási környezet kialakításánál minden tantárgy esetében ösztönzi, hogy a tanulók használhassanak iskolai vagy saját digitális eszközt és legyen elérhető az internet."
-mondta Fazekas Barabara. Azonban szerinte ez így kevés, szükség lenne még a digitális képességek megszerzését elősegítő pedagógusok továbbképzésére, sőt, az egész tanárképzés átalakításért kiált.
Amíg ez nem lehetséges, addig a szakmai szervezetek igyekeznek segíteni a pedagógusok munkáját, hogy használható tudáshoz juthassanak hozzá. Jó irány lenne, ha az összes tantárgy össze lenne kötve, és oktatásuk a digitális térben valósulna meg, hiszen a most padban ülő gyerekek kikerülve a munkaerőpiacra, úgyis a digitális térben fognak problémákat megoldani - javasolja Fazekas Barbara.
„Olyan kompetenciákkal kell őket felvértezni, hogy képesek legyenek új dolgokat elsajátítani.”
Szerinte az egyik legfontosabb a rugalmasság, a mostani és a későbbi generációk életét is ez fogja végigkísérni. Nem lesznek már olyan szakmák, olyan tudás, mely egész életünkben kiszolgál minket. A legnagyobb gond pedig, hogy erre nincsenek felkészülve a mostani gimnazisták. Az, hogy folyamatosan használnak digitális eszközöket, nem egyenlő a magas szintű digitális tudással. Hiába használják sokat az eszközöket, nem olyan tevékenységet végeznek rajta, mely sokat érhet majd a munkaerőpiacon – mondta Váczi Dorka, tanár a penzcentrum.hu-nak.
Reagált az Emmi: mintegy 150-en dolgoztak az új NAT-on
A napokban megjelent 45 fős listára reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Azt mondják, közel százötvenen dolgoztak a Nemzeti alaptanterven.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
