"Az iskola nem a gyerekek igényeit kielégítő intézmény"

"Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát" - hangzott el Takaró Mihálytól egy interjúban. Szerinte így az "sem lehet kérdés, hogy Egri csillagok vagy Harry Potter".

  • Eduline

Interjút adott a Magyar Nemzetnek Takaró Mihály, a NAT egyik kidolgozója - írta meg a hvg.hu. Az irodalomtörténész szerint „csakis értékelvű megközelítésnek van helye. Ebbe pedig nem fér bele az a világnézeti harc, amit ma sokan próbálnak szakmai álarcban folytatni a NAT ellen”. József Attilát hozta fel érvként, amiért ő benne maradt a tananyagban, máris nem elfogult alaptantervről van szó.

Arra a kérdésre, hogy az előírt olvasmányok meghozzák-e a gyerekek kedvét az olvasáshoz, azt válaszolta:

Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát.

Ebből kifolyólag azt is elmondta, „nem lehet kérdés, hogy Egri csillagok vagy Harry Potter”, hiszen „nem minden érték, ami az adott pillanatban korszerűnek tűnik” – folytatta.

24.hu nyilvánosságra hozott egy névsort, melyben az új NAT készítői szerepelnek, róluk egészen idáig nem nagyon lehetett tudni semmit. A listán szerepel a cikkben szereplő Takaró Mihály is, azonban, mint kiderült, egy fizikatanár szerint bár a neve szerepel az alaptanterv előkészítőinek listáján, megjelenéséig még csak nem is látta a dokumentumot, ugyanakkor több név is van, amit mégis hiányol róla.

Mindeközben további iskolák csatlakoznak a NAT bevezetése elleni tiltakozáshoz, legutóbb a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola írt nyílt levelet.

Csak így engedné az Emmi sztrájkolni a tanárokat: komolyabb feltételeket szabtak

Csak úgy sztrájkolhatnának a tanárok, ha a gyermekfelügyelet biztosítása mellett az első négy-öt órájukat meg is tartanák, vagyis csak délután tüntethetnének az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elutasította az "ajánlatot".

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.